Honlapblokkolással a fogyasztókért

Ami a cégek elleni hatósági intézkedéseket illeti, létezhet olykor a bírságnál is rosszabb, nevezetesen amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közbenjárásával a fogyasztóvédelmi hatóság, így a kormányhivatal, avagy a fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal ideiglenes intézkedésként honlapblokkolást vet be. Egy-egy elsötétült, elérhetetlen honlap nyilván képes még a nagy kedvencnek számító márkák és cégek iránti fogyasztói bizalmat is jelentősen megingatni, így a reputációs veszteség a bírságnál is kellemetlenebb lehet az érintett vállalkozás számára. Márpedig a fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) legutóbbi módosítása révén idén márciustól gyakrabban számíthatnak honlapblokkolásban megnyilvánuló hatósági beavatkozásra a fogyasztóvédelmi jogsértést elkövető cégek. 

A változásokat a Magyar Közlöny tavaly december 21-én megjelent, 185. számában kihirdetett, „A 2023. évi XCVI. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” című jogszabályban találják az érdeklődők, és bár a honlapok hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján, az Fgytv. és az Fttv. módosításai a bevezetőben említett hatóságokat teszik „veszélyesebbé”. Gyakorlati szinten minden webshop, online piactér figyelmére érdemes, hogy március elsejétől az Fgytv. nemcsak drasztikusan megemelt, minimum-maximum kiszabható bírságösszegekkel jelentkező új bírságsávokat, de a honlapblokkolásra vonatkozóan új hatósági jogköröket is bevezet. 

az egyik ilyen, amikor piacfelügyeleti hatáskörben járnak el és a fogyasztók egészségére, testi épségére nem akármilyen, hanem súlyos veszélyt jelentő termékforgalmazást kell megakadályozniuk, és nincs más hatékony eszközük. A másik, amikor a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló ún. CPC-rendelet hatálya alá tartozó jogsértés megszüntetése a tét, és egyúttal több EU-tagállam fogyasztóinak érintettsége is fennáll ugyanazon szolgáltató jogsértő magatartása miatt. Márpedig ilyen „csillagállás” ritkán adódik, így ez idáig csak piacfelügyeleti eljárásokban, vagyis a fogyasztók egészségének, testi épségének súlyos veszélyeztetése esetében kerülhetett sor jogsértő online tartalom vagy felület eltávolítására, miközben a hatósági tapasztalatok szerint indokolt a honlapblokkolás alkalmazása olyankor is, ha nem áll fenn más tagállamot is érintő jogsértés, illetve nincs súlyos kockázatot jelentő termékbiztonsági probléma, de történetesen a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy a 18. életévét be nem töltött, vagy más, különösen kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében ilyen hatósági fellépés szükséges.

Ellenállás esetén pedig az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kiszabható 20 millió forint eljárási bírsággal szerezhet érvényt az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének a hatóság. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságot a fogyasztóvédelmi törvény felmenti azon kárért történő felelősség alól, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat olyan egyéb tartalmat is magában foglal esetleg, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség. Ami pedig az online fogyasztók védelme érdekében a GVH márciustól adott lehetőségeit illeti, az eljáró versenytanács megteheti, hogy ideiglenes intézkedésként elrendeli az olyan, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat hozzáférhetetlenné tételét, amely miatt versenyfelügyeleti eljárás indult és amelynek blokkolására „a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának a megelőzése érdekében” van szükség. Emellett sor kerülhet arra is, hogy a GVH vizsgálója végzésben rendelje el, hogy az adott online felületre belépéskor egy kifejezetten a fogyasztónak címzett, a hozzáférhetetlenné tételről szóló figyelmeztetés jelenjen meg. 

A változások kétségtelenül alkalmasak arra, hogy az online térben mozgó fogyasztókat a korábbiaknál is hatékonyabban megvédjék vagyoni jogaik sérelme vagy egészségük veszélyeztetése esetében, és teljes összhangban vannak a hazai fogyasztóvédelmi prioritásokkal, amelyek egyike a digitális fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása. Emellett az is biztos, hogy a 2024-es év fogyasztóvédelmi hatósági döntései nem csak igen magas fogyasztóvédelmi bírságokról, de számos esetben kisebb és nagyobb cégek honlapjainak átmeneti letiltásáról is rendelkezni fognak.