Feljövő amerikai felsőoktatás

A tavalyi, 2006–07-es tanévben öt év óta első ízben emelkedett jelentős mértékben az amerikai felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi diákok száma. A megugrást szakértők részben a dollár gyengülésének, részben a szövetségi és állami kormányzatok, illetve a főiskolák és egyetemek saját marketingakcióinak erősödésével magyarázzák.
Utóbbiakra példa a bostoni Northeastern University tavaly ősszel indult együttműködése a Kaplan nevű oktatási céggel. Ennek keretében a Kaplan tölti fel külföldi diákokkal a Northeastern egyéves programját, amely – mintegy 18 ezer dolláros áron – felkészítésként szolgál az egyetem diplomát adó képzésének megkezdésére. A programot sikerrel záró diákok – akik az idén többségében Kínából és Dél-Koreából érkeztek Bostonba – automatikusan felvételt nyernek az egyetemre.
A Nagy-Britanniában már bevettnek számító egyetemek és cégek közötti hasonló együttműködési megállapodások várhatóan az Egyesült Államokban is egyre inkább teret nyernek majd a jól fizető külföldi diákokért folytatott nemzetközi versenyben. Az Oregon State University a múlt hónapban jelentett be egy jövőre induló programot, amelyet közösen szervez az INTO University Partnerships nevű brit vállalattal. A külföldi diákjainak számát már évek óta megduplázni igyekvő egyetem évi 15-25 millió dolláros pótlólagos bevételt remél az együttműködéstől; az intézmény és a brit cég fele-fele arányban osztozik majd a diákonként évi közel 19 ezer dolláros tandíjon – írja az International Herald Tribune.
A külföldi piacokat céges segítséggel megdolgozó amerikai felsőoktatási intézmények egy amúgy is kedvező trendfordulót látszanak meglovagolni: a Boston Globe jelentése szerint a Northwestern az idén várhatóan 17 százalékkal több külföldi diákot vesz fel, a szintén Massachusettsben található Babson College pedig nem kevesebb, mint 67 százalékos emelkedésre számít. Itt az új évfolyam közel negyede külföldiekből áll majd.
„Erősítettük a toborzást, és a dollár is biztosan szerepet játszott” – idézi a lap Grant Gosselint, a Babson College egyik vezetőjét. „Ahogy a dollár veszít az értékéből, az amerikai iskolák egyre vonzóbbá válnak.” A zöldhasú gyengülését ráadásul több kormány – például Szaúd-Arábia és Chile – a nemzetközi ösztöndíjprogramok kiterjesztésére is felhasználta, további ösztönzést adva diákjainak az amerikai tanulásra.
Az amerikai felsőoktatás „fekete éve” – legalábbis ami a külföldi diákok körében meglévő népszerűségét illeti – a 2003–04-es tanév volt, amikor a külföldiek száma 1971 óta először abszolút értékben is csökkent. Szakértők akkor ezt elsősorban a „terror elleni háború” megindításával magyarázták: nehezebbé vált a tanulóvízumok időben történő beszerzése, és az Egyesült Államokról az a kép alakult ki, hogy már nem fogadja szívesen a külföldi diákokat. Érthetően elsősorban a közel-keletiek száma csappant meg: a 2002–03-as tanévben elkönyvelt tízszázalékos esést újabb 9 százalék követte.
Az elmúlt években ráadásul egyre több ország felsőoktatása ismerte fel a külföldi diákokban rejlő üzleti lehetőségeket, vagyis az Egyesült Államoknak támasztott konkurencia is erősödött. Különösen Új-Zéland, Francia-, Oroszország és Dél-Afrika növelte részesedését ezen a piacon az Egyesült Államok rovására. Az OECD adatai szerint az Egyesült Államok 2000-ben még 26 százalékos részesedése a felsőoktatásban külföldön részt vevő diákok számából 2005-re 22 százalékra esett.
Ha azonban a tavaly kezdődött felfutás tartós marad, az Egyesült Államok pozíciói ismét javulhatnak a nemzetközi felsőoktatási piacon. Miközben a 2006–07-es tanévben az országban tanuló külföldi diákok száma összességében három, addig az újonnan beiratkozottaké tíz százalékkal emelkedett. Az imázsproblémák leküzdésének szempontjából különösen biztató, hogy a közel-keleti diákok száma 25 százalékkal nőtt. A külföldiek legnagyobb része, 59 százaléka Ázsiából érkezik tanulni az Egyesült Államokba, és az ázsiai diákok száma tavaly öt százalékkal emelkedett.

Gazdasági súly

A felsőoktatásban tanuló külföldi diákok évi mintegy 14,5 milliárd dollárral segítik az amerikai gazdaságot; ennyit költenek tandíjra, tanszerekre és megélhetésre – írja jelentésében a New York-i székhelyű Nemzetközi Oktatási Intézet (IIE).