Hogyan lehetne pótolni a bevételkiesést? Íme az ötletek

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a mintegy 200 milliárd forintos kiadáscsökkentést rövid távon a jövedéki adó emelésével, illetve a kiadások befagyasztásával lehetne elérni. Középtávon reformokat kellene bevezetni, ami érinthetné a nyugdíj- és a szociális rendszert is.

A GKI prognózisa szerint az idén a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékkal csökken, miközben az éves infláció 2,5 százalék lesz, ez némileg elmarad a kormány által előre jelzettnél. A kutató szerint ennek következtében a költségvetési bevételek sem emelkednek a vártnak megfelelően, s ezért részben bevételnövelő, részben kiadáscsökkentő lépéseket kell hozni - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. A Kopint-Tárki Zrt. 2009-re érvényes GDP prognózisa továbbra is 1,5 százalékos csökkenéssel számol, ami közel 100 milliárd forintos költségvetési kiigazítást jelent - jelezte Palócz Éva vezérigazgató.

Karsai Gábor szerint a bevételek emelését például az üzemanyagok jövedéki adójának hangsúlyozottan időleges emelésével lehetne elérni, mivel ezek ára most a környező országokkal összevetve is alacsony. Az emelési kitételek között azonban szerepelnie kellene annak is, hogyha az üzemanyagok ára elér egy bizonyos szintet, akkor az adó visszaáll az eredeti mértékre.

A kiadáscsökkentési lehetőségek között Karsai Gábor a minisztériumi kiadások lefaragását említette úgy, hogy ezt minden egyes tárca esetében egyedi mérlegelés és döntés alapján hajtanák végre.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója egyetért kollégájával abban, hogy a jövedéki adó emelésével 30-40 milliárd forint többletbevétel érhető el, az áfá-hoz nem szabad hozzányúlni, a kiigazításhoz szükséges összeg többi részét a kiadások csökkentésével szükséges elérni.

Mivel a kormány 4,5 százalékos inflációval kalkulált a költségvetési kiadások idei tervezésénél, ha az infláció csak 3 százalék körül alakul, akkor a kiadásoknál érvényesíteni kell ezt a különbséget - fogalmazott Palócz Éva. Véleménye szerint az európai uniós forrásokkal összefüggő beruházásokat meg kell valósítani, de az egyéb állami fejlesztések halaszthatók.

A pótköltségvetésre vonatkozó felvetésekkel akkor érdemes foglalkozni, ha a bevételek valóban 2,5 százalékkal elmaradnak a törvényben rögzített mértéktől, addig azonban erről nem érdemes polemizálni - mondta a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Karsai Gábor úgy vélte, a szociális és egyéb nagy rendszerek átalakítása területén gyors változást nemigen lehetne elérni, s nem is valószínűsítette, hogy a kormány például a nyugdíjak esetében drasztikus lépésekre szánná el magát. De rögzítette azt is, hogy a reformokat napirenden kell tartani, mert csak így tudatosodik az emberekben, hogy változtatni kell.

Reálisan 2010-ben lehet olyan lépéseket tenni, amelyeknek már érdemi hatása lesz a költségvetésre. A költségvetési törvényben leírt, GDP arányos államháztartási hiány 2,6 százalékos mértékének emelését mindkét kutató elvetette.

Karsai Gábor szerint egy ilyen fejlemény az ország és a kormány hitelességét rombolná. Kifejtette, ha 2009-ben a GDP-arányos hiány 3 százalék alatt lesz, akkor ez nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít. A legtöbb hasznot az euró bevezetésének szempontjából is az hozná, ha sikerülne 2,6 százalékon tartani a deficitet.

Palócz Éva szerint azért kell kőbe vésni a 2,6 százalékos hiányt, mert annak finanszírozása a pénzpiacok jelzése szerint ma sem tűnik egyszerűnek.