Határozott programok kellenek, nem ötletelések

A The Wall Street Journal pénteki számában Darvas Zsolt, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Jean Pisani-Ferry, a Bruegel kutatóintézet igazgatója elemezte a közép-kelet-európai régió eseményeit

Szerintük a régió döntéshozóinak határozott programjai nélkül azonban a külső segítség hatása rövid életű lehet.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei az elmúlt napokban egyértelművé tették az EU vezetőinek március elsejei csúcsán elhangzottakat: Gyurcsány javaslata ellenére nem hoznak létre alapot Kelet-Európa számára, mivel mindegyik ország speciális eset.

A WSJ szerint azonban a kelet-európai országok  rengeteg hasonlósággal rendelkeznek: közös múlt, külföldi tőkére épült növekedési modellek, nyugati bankok túlsúlya a bankrendszerükben, eközben versenyeznek a külföldi piacokért és a külföldi forrásokért.

A WSJ cikke megjegyzi, hogy a piacok továbbra is aggódva figyelik, hogy az Európai Unió nem áll elő igazi válasszal a kelet-európai régió megmentését illetően.

A legfontosabb kihívás szerintük a Kelet-Európába irányuló tőkeáramlások felélesztése lenne. Meg kell akadályozni a régiós devizák gyengülését kell megakadályozni, ehhez azonban határozott lépésekre van szükség. Fontos emellett a hiányzó magánforrások pótlása.

Bruegel kutatóintézet szakértői szerint bővíteni kellene az Európai Unió jelenleg 25 milliárd eurós segélyalapját, ami az euróövezeten kívüli uniós tagállamok fizetési mérleg problémáira jelent segítséget. Az IMF-en keresztül történő segítségnyújás növelése is segítene a régió nehéz helyzetén - jegyzik meg.

A régió bajaira megoldás lehetne még az euróbevezetési szándék hangsúlyozása, ezt azonban össze kellene hangolni a maastrichti kritériumok ésszerűsítsével - írja a cikk.

Kiutat mutathatna továbbá, ha az Európai Központi Bank további lépéseket tenne a régió megsegítéséért. Ilyen lehetne a jegybankokkal kötendő swap megállapodásainak növelése vagy a fedezetként elfogadható értékpapírok körének bővítése, melynek keretében az euróövezeten kívüli állampapírokat is befogadná az EKB.