Válságkezelés: az építőipar eddig nem járt rosszul

Ezen felül Közép-Európában több tekintetben is egyedülálló, mintegy 1800 milliárd forint értékű beruházás-élénkítő, belső keresletet növelő csomagot hirdetett meg - írja a közlemény.

Megemelte az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére folyósított előleget, kihirdette a rezsióradíjat.

Április 1-jétől bevezeti a késedelmi kamat fizetésének intézményét. A tavalyi évben pedig több mint 30 jogszabály módosításával nagy lépéseket tett a gyorsabb, egyszerűbb építésügy kialakítására.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendszeresen egyeztet az ágazatban működő szakmai szövetségekkel: többek között az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Építőanyagipari Szövetséggel, az Építész- és a Mérnök Kamarával.

A szakmával és a parlamenti pártokkal együttműködve kidolgozásra került egy az építőipari válságkezeléshez kapcsolódó program is, amelynek egyeztetése az Országgyűlésben jelenleg is zajlik.

A tárca jelzésértékűnek tartja, hogy a parlamenti pártok felkarolták az NFGM szakmai kezdeményezéseit és ötpárti megegyezés született. Az eddigi egyeztetések tapasztalata, hogy egyetértés van a problémák azonosításában a szakma, a kormány és parlamenti pártok között.

A megoldásra adott válaszok kapcsán ugyanakkor már eltérések mutatkoznak a szakmai szervezeteken belül is. Az országgyűlési határozattervezet kiindulópont, amelyhez számos kiegészítés, módosítás érkezett.

A parlament plenáris ülése várhatóan az április 13-ai héten, részletes vita keretében tárgyalja a javaslatot. A tavalyi évben több mint 30 jogszabály módosult az építésügyi eljárások gyorsításának céljából.

A Gyorsítási program eredményeként jelentősen csökkent az eljárási idő – például a kiemelt beruházások esetén a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje a változtatások eredményeként 15 nap lett.

A példák sorát folytatva lehetővé vált az elektronikus ügyintézés az építésügyi hatósági döntéseknél, mintegy 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti – műszaki dokumentáció tartalma.

Jelenleg napirenden van a gyorsítási program második szakaszának szakmai előkészítése, amelynek kiemelt feladata a lánctartozások problémájának kezelése és a párhuzamos eljárások megszüntetése.

Február 11-én Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter átadta az építőipar képviselőinek azt a projektlistát, amely a következő másfél évre 1800 milliárd forint értékben tartalmaz több mint 600, uniós támogatású projektet.

Az ország minden térségében lesznek új beruházások, amelyekben a teljes építőipari vállalkozói kör érintett lesz. A projektlistát hetente frissíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Építőipari Piactér internetes kereső felületen tájékozódhatnak a vállalkozások az elérhető beruházásokról, azok tervezett indulási idejével és a projektgazda nevével együtt.

További újdonság, hogy áprilistól uniós projektek esetén, júliustól pedig minden állami és önkormányzati intézmény késedelemi kamat megfizetésére kötelezhető, amennyiben nem vagy későn fizet a projekt kivitelezőjének.

Ezzel az intézkedéssel tovább mérsékelhető a lánctartozások kialakulása. Ezen felül Bajnai Gordon miniszter kérésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség levélben kereste meg a projektgazdákat.

Az Ügynökség felhívta a figyelmet a „jóteljesítési garancia” intézményével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatására, amely gyakran komoly - a szerződéses összeg 10-20 százaléka - pénzügyi visszatartást jelentett a később felfedezett hibák kijavítására.

Ez a vállalkozóknak sok esetben aránytalan többletterhet jelentett. Ezért arra kérte a projektgazdákat, hogy a jövőben csak az indokolt mértékben kerüljön 3-5 százaléknál magasabb „jóteljesítési garancia” előírásra.

Emellett elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Az ellenőrzések során tapasztalt negatív példák miatt kijelenthető, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára.

A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye egyébként nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál. További lökést jelenthet az ágazat számára is a megemelt előlegkifizetés az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amelynek hatása a projektgazdáknál már ma is közvetlenül érezhető.

Jelentős segítség az uniós pályázatokon indulóknak – és mivel visszamenőleges intézkedésről van szó, a korábban nyertes pályázók jó részének is –, hogy a kormány a korábbi 25-ről, 40 százalékra emelte az előlegek összegét, amelyet a nyertesek a szerződés aláírása után megkaphatnak.

A januárban indult kifizetések már több milliárd forint értékben jutottak el a projektgazdákhoz, a kihelyezések pedig folyamatosan nőnek.