Magasabbak a magyar átlagbérek a szlováknál

A felmérésből kiderül: a magyarországi bruttó átlagbér: 216 100 forint (azaz kb. 800 euró). Ez meglepő módon jelenleg magasabb, mint Szlovákiában, ahol ez 213 000 forintnak megfelelő 789 euró, és jelentősen alacsonyabb, mint Csehországban, ahol országos bruttó átlagbér eléri 244 860 forintot (895 euró).

Árnyalja a képet, hogy a Deloitte 2007-es adatai szerint a magyar nettó bérek a bruttó bér nagyjából 60, míg a szlovákoknál 80 százalékára rúgnak - azaz egy szlovák munkavállaló azonos bruttó bérből többet visz haza magyar kollégájánál.

A Szlovák Tudományos Akadémia közgazdasági intézete munkatársának, Iveta Pauhofovának a kutatásából pedig az derül ki, hogy a nagyjából 4 millió szlovákiai munkavállaló, illetve nyugdíjas közül a nagy többségnek tavaly 20 ezer korona (663,88 euró) alatt maradt a havi jövedelme, miközben az átlagfizetés 21 782 korona (723 euró) volt. Nagyjából kétszázan havonta egymillió koronás (33 194 euró) jövedelmet is élvezhettek. A szerk.

Hazánkban továbbra is lényeges eltérés mutatkozik a férfi és női munkavállalók átlagos jövedelmi szintjei között. Míg a „teremtés koronái” 240 000 forintot vihetnek haza átlagosan, addig a „második nem” tagjai átlagosan (és országos szinten) mindössze 193 700 forintot.

A pályakezdőket is magába foglaló 17 és 24 év közötti korcsoport bruttó országos átlagbére 157 800 forint. A 24 és 34 év közötti generációk tagjai átlagosan lényegesen jobban keresnek (229 700 forint), mint a 35 és 45 év közötti korosztály (216 000 forint), nem is beszélve a nyugdíjas életkorhoz egyre jobban közelítőkről (211 700 forint).

Megyék átlagfizetések szerinti rangsorában is meglepetést kelthet sokak számára, hogy Békés megye végzett az utolsó helyen (az egy főre jutó 164 500 forintos átlagjövedelemmel), ami megközelítően százezer forinttal alacsonyabb, mint a fővárosi átlag (262 000 forint). Budapesten kívül, a vidéki régiók tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye vezetnek (208 300 forint, és 205 000 forint átlagos bruttó bérszínvonallal), továbbra is éles tehát a szakadék a főváros és a vidéken élők jövedelmi viszonyainak tekintetében.

A megvizsgált mintegy tizennégyféle béren kívüli juttatásból a legmagasabb arányt a munkába járás költségei érték el (28 százalék). A meghatározott mértéken felüli étkezési hozzájárulás (11 százalék) és a flexibilis munkaidő (11 százalék) minden tízedik álláskeresőt érint csupán.

A pozíciószintek vizsgálata során éles ellentét mutatkozik abban, hogy míg a cégvezetők állnak az élen, a maguk 596 500 forintos bruttó országos átlagfizetésével, ehhez képest a segédmunkások jó, ha átlagosan bruttó 99 800 forintot keresnek.

A marketinggel, PR-rel és reklámmal foglalkozó honfitársaink a harmincöt szakterület összehasonlító elemzése során az első egyharmad felső kategóriájába sorolódtak, a maguk havi 303.60 forintos országos bruttó átlagkeresetével.  Őket persze lényegesen megelőzik az információs technológia (352 400 forint), a telekommunikáció (357 500 forint) vagy éppen a gyógyszeripar (313 700 forint) területén tevékenykedő munkavállalók.