Még kitartanak az evások
Ismeretes: a kormány tavaly nyári döntése szerint az eva mértéke 2010. január 1-jétől a korábbi 25-ről 30 százalékra emelkedett. Ez annyiból logikus lépésnek tűnik, hogy az áfakulcs már tavaly július 1-jén feljebb kúszott, 20-ról 25 százalékra. Ez a növekedés az evások árbevételében is éreztette a hatását, ráadásul úgy, hogy az adónövelésből származó többletet az állam az év második felében még nem fölözte le. Ez év elejével valójában erre került sor, az eva új mértékével a régi áfa-eva arány állt helyre.
Van azonban egy második tényező, ami már ténylegesen nehezítheti az egyszerűsített adózási formát választó vállalkozók helyzetét, ez pedig a piaci viszonyoknak megfelelő jövedelem utáni járulékfizetés. Szintén a tavaly nyáron elfogadott adócsomag része az a rendelkezés, amelyben a kormány a járulékfizetési kötelezettség alapját már nem a minimálbér arányában határozza meg, hanem a piaci körülmények alapján valószínűnek tűnő jövedelemben. Mindez vonatkozik a főállású evás egyéni vállalkozókra, valamint a társaságok főállásban közreműködő tagjaira. Ez az új szabály nemcsak komoly dilemma elé állítja az adózókat azzal, hogy rájuk bízza a tevékenységi körükre jellemző kereset meghatározását, hanem az evások körében minden bizonnyal komoly tehernövekedéshez is vezet. Ezek a vállalkozások ugyanis általában olyan területeken tevékenykednek, ahol a jellemző jövedelem meghaladja a korábbi járulékalapnak számító minimálbért. Az APEH kimutatása szerint tipikus tevékenységüknek számítanak többek között az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások.
Az a szabályozás pedig nem változott, hogy amennyiben egy adott vállalkozásban a jövedelem nem éri el a limitet, a járulékokat fizetheti ugyan a tényleges kereset – akár a minimálbér – után, ám erről egy bejelentés formájában köteles tájékoztatni az APEH-et. Ez utóbbi pedig igencsak megnöveli egy adóhatósági ellenőrzés esélyét, nem véletlen, hogy a korábbi években a vállalkozások töredéke – néhány ezer cég – élt ezzel a lehetőséggel.
Minden bizonnyal e rendelkezés szigorán és betartásán is múlik, hogy valóra válik-e a pénzügyi tárca 2010-es evabevételi terve. Ez több mint tízmilliárd forinttal valamivel magasabb ugyan a 2009-ben befolyt összegnél, ám az adókulcs emelkedését figyelembe véve nem tűnik „túllőttnek”.
Tavaly egyébként 169,7 milliárd forintot fizettek be egyszerűsített adó formájában a vállalkozások a költségvetésbe, ez ugyan valamelyest elmarad a közel 173 milliárd forintos korábbi célkitűzéstől, de a válság fényében egyáltalán nem minősül rossz eredménynek. A bevételi számon sokat lendített, hogy decemberben az adófeltöltés során több mint 50 milliárd forintot utaltak át az evás vállalkozások az államkasszának, ez még az előző évi 46,6 milliárd forintnál is magasabb összeg.
Persze az is húsba vágó kérdés, hogy hány adózótól is kellene befolynia az idén a 182,6 milliárd forintnak. Az evások létszámáról tudomásunk szerint néhány héten belül tesz közzé adatokat az APEH. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.