Mégis engednek a görögök

Mintegy 4,8 milliárd eurós pótlólagos deficitcsökkentési csomagot jelent be várhatóan ma a görög kormány - értesült a Bloomberg. Athéni megfigyelők szerint ez annak a jele, hogy engedtek az európai uniós és befektetői nyomásnak a kiadáscsökkentés érdekében. Az intézkedések magasabb dohány-, alkohol- és általános forgalmi adót jelentenek, és egyidejűleg előrevetítik a közalkalmazottak bónuszainak drasztikus csökkentését is.

A Kathimerini nevű görög lap úgy értesült, hogy a közalkalmazottak 14. havi fizetésének és más juttatásainak megkurtítása mellett kétszázalékos áfaemelés, valamint az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is benne van a pakliban. A népszerűtlen intézkedések az eddigiekkel együtt tízmilliárd euró megtakarítást hozhatnak a kincstárnak, ez az idén szükséges finanszírozási igény durván egyötödét jelentené. Az eddigieknél messzebb menő megszorítások bevezetését Olli Rehn európai uniós pénzügyi biztos is szorgalmazta hétfői athéni tárgyalásain (VG, március 2., 1. oldal). A görög közalkalmazottakat képviselő ADEDY szakszervezet március 16-ára 24 órás sztrájkot hirdetett az újabb „népnyúzó” intézkedések elleni tiltakozásként.

Petrosz Hrisztodulu, a görög államadósság-kezelő ügynökség igazgatója a brit Guardiannek azt mondta, hogy elhalasztja az eredetileg e hétre tervezett, ötmilliárd euró értékű kötvénykibocsátási akciót. Csak akkor lépnek ki a tőkepiacra, amikor a feltételek kedvezőbbek lesznek országa és a befektetők számára.

Michael Leister, a WestLB kötvénypiaci elemzője szerint érthető, hogy Athén meg akarja várni, amíg megnyugszanak a kedélyek, és kisebb felárral tud hitelt felvenni a befektetőktől. Ashok Shah, a London & Capital befektetési vezetője szerint megerősíti az athéni közlést az, hogy a napokban nem kerültek piacra olyan kisebb állampapírcsomagok, amelyek – puhatolózó jelleggel – rendszerint meg szokták előzni a nagy volumenű kötvénykibocsátásokat.

Elisabeth Afseth, az Evolution Securities elemzője szerint alighanem George Papandreu görög kormányfő pénteken esedékes németországi tárgyalásaira várnak Athénban. Ezen központi téma lesz Görögország esetleges megsegítése. Ugyanakkor ha a német vezető politikusok utóbbi napokban tett nyilatkozataiból indulunk ki, nem számíthatnak sok jóra a görögök. Angela Merkel kancellár, valamint a kormánykoalíció kisebbik pártját, az FDP-t vezető Guido Westerwelle külügyminiszter egyaránt azt hangoztatja, hogy szó sem lehet Görögország kisegítéséről. Egyes hírek szerint ugyan formálódik egy 20-30 milliárd euró értékű európai uniós mentőcsomag, de Berlinben ezt eddig egyetlen hivatalos forrás sem erősítette meg.

Ugyanakkor a német sajtóban is erősödik az a nézet, amely szerint bár népszerűtlen, mégis elkerülhetetlen lesz a görögök megsegítése. A Süddeutsche Zeitung szerint „Westerwelle is tudja: az igazi kérdés nem az, hogy segít-e a világ Görögországnak, hanem az, hogyan.” „Túlságosan nagy annak a veszélye, hogy más államok, például Spanyolország, is bajba kerülnek” – írja a Die Welt. Az Európai Szocialista Párt azt javasolja, hozzanak létre egy az EIB által kezelendő pénzalapot, amely normál kamatszintű kölcsönök folyósításával elejét venné valamely tagállam csődjének. Otmar Issing, az EKB volt vezető közgazdásza viszont a ZDF televíziónak nyilatkozva azt mondta: a görög kormánynak az IMF-től kellene segítséget kérnie, mert így nem alakulnának ki súrlódások a mentőcsomagot biztosító EU-tagállamokkal.

Bár a piacok Görögországgal kapcsolatos aggodalma valamelyest enyhült az utóbbi napokban, a befektetők valószínűleg így is legalább 7-8 százalékos hozam mellett lennének hajlandók újabb görög államkötvényeket jegyezni. Ez majdnem kétszerese a tízéves lejáratú brit papírok kamatszintjének, és háromszorosa annak, amennyit a mentsvár szerepét játszó német szövetségi kötvényekre fizetnek.

A Spiegel Online által ismertetett anyag szerint a kenőpénzek mintegy hatvan százalékát állami hivatalnokoknak fizették ki a görög polgárok (például építési engedélyekért, jogosítványokért stb.), a többit a magánszektorban.

A Spiegel Online által ismertetett anyag szerint a kenőpénzek mintegy hatvan százalékát állami hivatalnokoknak fizették ki a görög polgárok (például építési engedélyekért, jogosítványokért stb.), a többit a magánszektorban. -->