Lapunk számítása azt mutatja: a PM-deficitcél nem valóságtól elrugaszkodott, ugyanakkor tény, komoly kihívásnak bizonyulhat annak betartása. Az, hogy a tényleges deficit pontosan mekkora lesz, számtalan tényezőn múlik, többek között azon, a majdani új kormány milyen mértékben konszolidálja a veszteséges állami vállalatokat, vagy dob-e mentőövet az önkormányzatoknak. Egyelőre kérdéses a GDP és ezzel az adó- és járulékbevételek alakulása is. Így a múltat kell segítségül hívnunk: a pénzügyi tárca adatai szerint a költségvetés még sosem volt olyan feszített és olyan orrnehéz, mint az idén. A PM szerint a deficit már az első negyedév végére megközelíti az éves hiány háromnegyedét. azonban olyan évek, amikor az első negyedévi deficit csupán 35-40 százalékára rúgott. Mindezek alapján a félelmek jogosak. Az első két hónapban a büdzsé 350,6 milliárd forintos deficitet halmozott fel, ez máris az éves hiány 40 százaléka, március végére pedig 651,3 milliárd forint „jöhet össze”. Ez utóbbi a GDP 2,5 százalékának felel meg, ám a pénzforgalom szerinti és nem az eredményszemléletű számokról van szó. Ezt a 2,5 százalékot tehát nem a 3,8-hez, hanem a 3,3 százalékos teljes évi pénzforgalom szerinti hiánycélhoz kell viszonyítani. Az önkormányzatokat is magában foglaló pénzforgalmi deficitcél 4 százalék.
A tárcánál már többször magyarázatot adtak arra, miként is lehet realitása egy olyan költségvetésnek, amelyben a negyedik hónap végére teljesülhet akár a teljes évi hiány is. E szerint az év eleji „púpot” olyan tételek eredményezik, mint az 55 milliárd forintos kamatkiadási vagy a 40 milliárd forintos kórház-finanszírozási támogatás. Idetartozik a MÁV-nak adandó 20 milliárd forint és a közszféra 10 milliárd forintos keresetkiegészítési többlete is. Az év eleji időarányosnál magasabb hiányhoz az is hozzájárul, hogy a társasági adó magasabb kulcsa csak év végén, a decemberben esedékes feltöltésnél érezteti hatását – vélik a tárcánál. KR
VG Rekord lesz az első negyedévi hiány -->
