A célegyenesben az észtek

Májusban kiadandó monetáris konvergenciajelentésében az Európai Bizottság minden bizonnyal támogatja majd Észtország jövő évi csatlakozását az eurózónához – erősítette meg egy brüsszeli tisztviselő. Olli Rehn gazdasági biztos korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelentés kiadásának napja, május 12-e „az eurózóna elmélyítésének és talán fokozatos kiszélesítésének napja is lesz” – idéz az EurActiv.

Márciusban a bizottság öszszességében kedvezően értékelte Észtország elkövetkező évekre szóló gazdasági programját. Brüsszel méltatta a tavaly végrehajtott konszolidációs intézkedéseket, amelyek eredményeként a költségvetési hiány a válság miatt közel 14 százalékos gazdasági visszaesés ellenére a GDP 2,6 százaléka körül maradt. Tallinn ez évre 2,2, 2011-re pedig 2 százalékos deficitet vár.

A recesszió pozitív hatásaként az inflációs gondok is megszűntek: miközben 2008-ban a fogyasztói árak még 10,6 százalékkal emelkedtek, tavaly már csak 0,2 százalékos drágulást regisztráltak, és az ütem a bizottság által jóváhagyott program szerint az elkövetkező években is alacsony szinten marad.

Mindennek ellenére vannak még kételyek az észt konvergencia fenntarthatóságával kapcsolatban. Kiszivárgott hírek szerint az Európai Parlament gazdasági és monetáris ülésének múlt heti, zártkörű ülésén Jürgen Stark, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának német tagja is ezzel kapcsolatos aggályait hangoztatta. Stark állítólag az euró bevezetéséhez még pótlólagos kritériumok bevezetésének szükségességéről is beszélt, az egy főre jutó GDP figyelembevételét javasolva.

Észtországot leszámítva mindenesetre a válság inkább visszavetette a kelet-európai országok euróátvételi ambícióit. Elsőként Bulgária tett le arról, hogy már az idén csatlakozzon az euró előszobáját jelentő árfolyam-mechanizmushoz (ERM II), miután az előző kormány által eltitkolt közbeszerzésekre hivatkozva Szófia 1,9-ről 3,7 százalékra módosította a múlt évre becsült GDP-arányos költségvetési hiányt (VG, 2010. április 13.). Romániában Mugur Isarescu jegybankelnök ugyancsak a napokban jelentette be a 2015-ös euróbevezetési céldátum eltörlését, mondván, több előkészületre van szükség.

Lucian Croitoru, a bukaresti kormány egyik tanácsadója szerint a problémák abból fakadnak, hogy nehéz elfogadtatni a lakossággal a deficit 3 százalékos szint alá szorításához szükséges megszorításokat. Tavaly a román költségvetés hiánya a GDP 7,2 százalékára rúgott. Az EU és az IMF húszmilliárd eurós segélyprogramjának keretében Bukarest reformprogramot hirdetett a nyugdíjkiadások és az állami szektor bérköltségeinek lefaragására, de az idén még így is 5,9 százalékos deficit várható.

Az azonban kétséges, hogy az államadósság jelenlegi, 80 százalékot közelítő mértékét mennyi idő alatt lehet a szükséges mértékre leszorítani.

Az azonban kétséges, hogy az államadósság jelenlegi, 80 százalékot közelítő mértékét mennyi idő alatt lehet a szükséges mértékre leszorítani. -->