Az úgynevezett új hitelezési alap (New Arrangements to Borrow - NAB) feltöltésével együtt bővült a támogató országok köre is. Az eddigi 26 mellett 13 további ország, köztük Brazília, Oroszország, India és Kína is befizet a NAB-ba, cserébe pedig nagyobb beleszólást kapnak az IMF forrásainak felhasználásába.
A NAB így "rugalmas és hatékony válságkezelési eszköz lesz, és hozzájárul a globális pénzügyi rendszer megszilárdításához" - közölte Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója.
A legtöbb pénzt változatlanul az Egyesült Államok és Japán fizeti be, az IMF-en belüli erőviszonyok mégis módosulnak annak hatására, hogy a NAB finanszírozói között megjelenik a brazil-orosz-indiai-kínai négyes, a legnagyobb feltörekvő országok angol rövidítéssel BRIC-nek nevezett csoportja, amely megtörheti a gazdag, iparosodott államok dominanciáját.
A NAB létrehozását 1995-ben, a mexikói pénzügyi válság után kezdeményezték a világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7 csoport országai. Bővítését tavaly határozták el, a vezető ipari és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20 csoport áprilisi csúcstalálkozóján, amelyen a résztvevők megállapodtak abban, hogy az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét a háromszorosára, 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik, a NAB bővítésével és kötvénykibocsátással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.