Az eurózóna vezetői üzentek a piacoknak

Erről döntöttek az euróövezet tizenhat országának (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) állam- és kormányfői péntek éjjel Brüsszelben.

Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke a munkavacsorát követő, éjfél utáni sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az új eszközzel kapcsolatos részletekről az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek rendkívüli találkozóján döntenek - ezt a találkozót vasárnap délutánra hívták össze Brüsszelbe.

Van Rompuy kijelentette, hogy a vezetők tudatában vannak a helyzet súlyosságának, és mindent megtesznek közös valutájuk megvédelmezésének érdekében.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyanezt úgy fogalmazta meg: a csúcstalálkozóval sikerült bizonyítani, hogy az euróövezeti országok egységesek abban, hogy megóvják az uniós közös pénzt.

Mind ő, mind pedig a megnyilatkozó résztvevők többsége - köztük Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök - hangoztatták azt is, hogy döntéseikkel egyértelmű üzenetet kívánnak küldeni azoknak, akik az euróval kapcsolatban spekulálnak a pénzügyi piacokon.

Többen értékelték úgy, hogy a pénzügyi rendszer egészét érintő "szisztémaproblémáról" van szó, amely szélesebb körű fellépést kíván.

Közös nyilatkozatukban az állam- és kormányfők kiemelték, hogy valamennyi euróövezeti országban prioritásként kezelik az államháztartás konszolidációját, és szigorúbb, hatékonyabb szankciókkal sújtják azokat a tagállamokat, amelyek megszegik a zóna stabilitását biztosító szabályokat.

Az új pénzügyi mechanizmusra az Európai Bizottság tesz javaslatot, de Barroso egyelőre elzárkózott attól, hogy elárulja annak pontos részleteit. Korábbi kiszivárogtatások szerint a terv része egy több tízmilliárd eurós pénzalap létrehozása is.

Az euróövezeti országok vezetői a brüsszeli munkavacsorán véglegesen jóváhagyták a Görögország pénzügyi támogatására szolgáló 110 milliárd eurós IMF-EU hitelt. A fizetésképtelenség határára sodródott Athén az elkövetkező három év folyamán 110 milliárd eurós hitelkerethez jut - 80 milliárd euró erejéig az eurózóna országaitól, 30 milliárd euró értékben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól.

A sürgős intézkedésekre azért volt szükség, mert a piacokon más euróövezeti országok, így Spanyolország, Portugália, Írország, Olaszország helyzete is nehezebbé vált az elmúlt napokban.

A brüsszeli csúcstalálkozó résztvevői értésre adták, hogy valamennyi uniós intézményre, így az Európai Központi Bankra (EKB) is vonatkozik az a vállalás, hogy minden rendelkezésére álló eszközt igénybe véve igyekszik biztosítani az euró védelmét.

Az állam- és kormányfők egyetértettek abban is, hogy fel kell gyorsítani a pénzügyi piaci szabályozás és ellenőrzés kidolgozását. Szó esett az euróövezet stabilitását és növekedését garantáló szabálycsomag megerősítéséről, sőt, uniós szerződések módosításáról is, ez utóbbiról azonban egyelőre nem született döntés.

Határoztak viszont arról, hogy legkésőbb a júniusban tartandó rendes pénzügyminiszteri találkozón mérleget vonnak a helyzet alakulásáról, illetve kitérnek a témára a június közepén esedékes, félévzáró EU-csúcstalálkozón is.