Matolcsy: útban a pénzügyi függetlenség felé

Elmondta: Magyarország akkor lesz képes a jövőbeni stratégiáját megvalósítani, ha tágítani tudja mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével.

A nemzetgazdasági miniszter aláhúzta: ennek során az országnak az államadósság GDP-hez mért szintjét a jelenlegi 80 százalékról 70, majd 60 százalék alá kell csökkentenie, ezzel párhuzamosan az európai uniós partnerekkel egyeztetve az ország az államháztartási deficit idei 3,8 százalékos tervezett mértékét a következő években 3 százalék alá fogja mérsékelni a GDP-hez képest, de szükség van a mostaninál rugalmasabb monetáris politikára is.

A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg nem él kellőképpen a monetáris politika eszközeivel, a monetáris élénkítés lehetőségeivel.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen elmondta: a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) olyan fórumot teremt, ahol lehetőség van megvitatni a jövőképet, a nemzeti stratégiákat.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a GSZT a racionális vitákban végezhet fontos munkát, visszaadhatja a társadalomnak a jövőbe vetett bizalmát, hogy Magyarország ismét sikeres legyen.

Matolcsy György a GSZT ülésén kifejtette: Magyarország kudarcos 20 éves korszakot zár le, és egy sikeres következő 20 éves korszakot alapoz meg, amelynek jövőképe, hogy 2030-ra az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét meghaladja, azaz elérje az EU átlagos 1 főre jutó GDP-jének 105 százalékát.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a kormány azzal a helyzettel szembesült, hogy az EU-IMF közös megállapodásban szereplő 3,8 százalékos GDP-arányos hiány az év végére 5 százalékot ért volna el, aminek beláthatatlan következménye lehetett volna, ha a kormány nem lép közbe a 29 pontos első gazdasági akciótervvel. A miniszter úgy fogalmazott: az IMF "elnézte" az idei költségvetést, és nem vette észre, hogy 280 milliárd forint "lyuk", azaz többlethiány van benne, amit alátámasztott, hogy májusban az államháztartási deficit már elérte az egész évre tervezett szint 118 százalékát.

Matolcsy György elmondta: 2010 második felében a 3,8 százalékos államháztartási deficit tartása fontos cél a kormány számára, de egyúttal igyekszik a gazdasági növekedés lehetőségét is megteremteni. A 2011-2012-es években strukturális átalakítás lesz: a politika területén megvalósul a közigazgatási reform, a gazdaságpolitikában a bürokrácia csökkentése, az adószint mérséklése, az adózás egyszerűsítése szerepel napirenden.

A foglalkoztatási reformról szólva megismételte: 10 év alatt 1 millió adózó munkahelyet teremtenek, a népesedési folyamatokat kedvezően befolyásoló adórendszer kialakítása a cél.

A 29 pontos első gazdasági akciótervvel kapcsolatban Matolcsy György kiemelte: 2010 második felében a pénzügyi konszolidáció fontos eleme a bankadó. Megjegyezte: az IMF-fel folytatott tárgyalásokon világossá vált, hogy vagy a 200 milliárd forint bankadót vezetik be az idén, vagy megszorító intézkedéseket hajtanak végre, ez utóbbit nem vállalta a kormány.

Parragh László, a GSZT soros elnöke az ülésen az európai gyakorlatra hivatkozva elmondta: a GSZT az egyeztetési folyamat erősödésével növelheti szerepét. Egyetértett azzal, hogy a kormánynak inkább a bankadót kell vállalnia, minthogy újabb megszorító csomagot léptessen életbe az országban.

Vizi E. Szilveszter társelnök szerint a GSZT-nek hátteret kellene teremtenie, az európai gyakorlatot követve. Kiemelte: a fórum az Országos Érdekegyeztető Tanácstól eltérő területen működik, amely nemzeti érdeket megjelenítve az ország gazdasági és szociális hosszú távú fejlődését, a nemzetstratégiák kidolgozását segíti.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az ülésen reagálva a nemzetgazdasági miniszter szavaira elmondta: a társasági adó kedvezményes 10 százalékos mértékének az éves árbevétel 500 millió forintig történő emelése az idén nem lesz semmilyen hatással a növekedésre, viszont 50 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit. A bankadóval kapcsolatban megjegyezte: félő, hogy a nemzetközi befektetők bizalma csökken az ország irányában, ez az állampapírok magasabb kockázati felárában csapódhat le.

Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója problémásnak nevezte a személyi jövedelemadóban a 16 százalékos egykulcsos rendszer bevezetését, véleménye szerint ez társadalmi feszültségeket eredményezhet. Rámutatott: egy későbbi időszakban fel lehetne vetni egy esetleg bevezetésre kerülő vagyonadót a módosabb rétegek esetében. Hiányolta, hogy eddig a kormány még nem mutatott be egy átfogó vidékfejlesztési stratégiát.