A kamat egyelőre marad

Változatlanul hagyta a jegybank az alapkamatot tegnap, és szokatlan módon állást foglalt a nyugdíjrendszert érintő változtatások kapcsán. Az irányadó ráta április óta 5,25 százalékon áll, ez eddigi legalacsonyabb szintjének felel meg. Mostanra már az emelés került napirendre, erre – az előző hónapokhoz hasonlóan – a jegybanki kommentár is utal.

A monetáris testület a legutóbbi inflációs trendeket értékelve úgy látja, kevésbé tűnik fel a gyenge forintárfolyam az iparcikkekben, ugyanakkor a mezőgazdasági termékeknél további begyűrűzés várható a fogyasztói árakba. Simor András jegybankelnök azt is kiemelte, hogy nagy hatással lehetnek a költségvetési pozícióra az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések. Az intézkedéscsomag rövid távon emelheti az inflációt a különadók fogyasztókra történő áthárítása révén – vélik a bankárok. Az áthárítás viszont a kereslethiány miatt csak korlátozottan mehet végbe, ám a 2009-es tapasztalatok is mutatják, hogy valamekkora hatással biztosan számolni kell.

A jövő évtől hatályos szja-módosítások növelhetik a háztartások fogyasztását, és a megtakarítások is emelkedhetnek, főként a magasabb jövedelmi rétegekben – mutatott rá Simor. Ezt azonban szerinte valamennyire ellensúlyozzák majd az állami szférában várható leépítések és a szigorú bérintézkedések. A vállalkozások felhasználhatják az adócsökkentést arra, hogy alacsonyabb béremelést hajtson végre. Simor szerint hosszabb távon az szja-változások hatására a munka és az aktivitási ráta növekedhet, a különadók viszont rontják a befektetői hangulatot és a biztonságérzetet, ami csökkenti a beruházási aktivitást.

Bár az elmúlt időszakról a pénzpiaci hangulat javulásáról számolt be a jegybank, ugyanakkor az Orbán-kormány által végrehajtott nyugdíjlépéseket ezzel ellentétes hatásúnak ítélték meg az MNB-ben. A monetáris tanács állásfoglalása szerint a három pillér együttesen stabilabb nyugdíjrendszert eredményez, mérsékli a kockázatokat. A magánnyugdíjpénztárak megléte csökkenti ugyanis a mindenkori kormány lehetőségét arra, hogy egyszeri, politikailag motivált beavatkozásokat hajtson végre a nyugdíjszisztémán. A rendszer hibáit a szabályozás és a verseny erősítésével lehet orvosolni, és nem a megszüntetéssel – hangsúlyozta Simor. A következő évben a magánnyugdíjpénztárak részéről kiesik nagyjából 180 milliárd forintnyi hosszú lejáratú államkötvény iránti kereslet, ezt szintén jelentős hatásnak nevezte a jegybankelnök. A döntés kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója megjegyezte: „Hazánk még mindig rossz tanuló státusban van”, és a többi feltörekvő gazdasággal szemben hozzánk nem áramlott az idén friss külföldi tőke. BD