Deficit: korrigálható a költségvetés túlfutása?

Az év első felében az azonos időszaki bruttó hazai termék (GDP) 5,4 százaléka volt a magyar kormányzati szektor hiánya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatsorából. Az, hogy ezt a mutatót a második fél év során sikerül-e a korábban kitűzött hiánycél mértékére csökkenteni, egyelőre a jövő zenéje.

Tavaly az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 1156 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka a korábban remélt és célul kitűzött 3,9-4 százalék helyett. Mindez kizárólag a központi költségvetés rovására írható, a tb-alapok és a helyi önkormányzatok ugyanis a tavasszal közzétett várakozásnál valójában még kisebb deficitet halmoztak fel. A központi büdzsénél azonban közel 120 milliárd forinttal lett nagyobb a hiány, mint korábban remélni lehetett.

A 2010. első félévi deficit éppen a GDP egy százalékával magasabb a tavaly azonos időszakinál, ennek oka részben a bevételek csökkenése, részben a kiadások megugrása. A bevételek 2009 első fél évéhez képest 1,3 százalékkal lettek alacsonyabbak, ez elsősorban a jövedelemadók (18,2 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (9,9 százalék) visszaesésével magyarázható – mutat rá a KSH. Utóbbi annyiból nem meglepő, hogy az idén már teljes egészében érvényesíteni lehetett a tavalyi második fél évben még csak a minimálbér kétszerese után járó 5 százalékpontos járulékcsökkenést. A termelési és az importadó-bevételek, ezen belül pedig az áfabefizetések ugyanakkor jelentősen, utóbbiak több mint 18 százalékkal növekedtek az áfakulcs 2009. júliusi emelésének hatására. A kiadások terén a felhalmozási kiadások és a folyó termelőfelhasználás (vagyis a dologi kiadások) nőttek, a pénzbeni társadalmi juttatások és a kamatkiadások viszont csökkentek a tavalyi első fél évhez képest.

Az, hogy az idén sikerül-e betartani a 3,8 százalékos eredményszemléletű hiánycélt, főleg a bankadóból és a társasági adóból származó bevételeken múlik. A bankadó bevallásainak összesítése alapján 182 milliárd forintos befizetés várható, ez megfelel a kormány várakozásainak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor közölte: semmilyen megszorításra nincs szükség, a 120-130 milliárdos többlethiányt olyan forrásokkal tervezik finanszírozni, mint a Mol Nyrt. 35 milliárdos többletfizetése – erre az Európai Bizottság egy korábbi döntése kötelezi a társaságot –, az FHB 3,5 milliárdos kamatbefizetése, valamint a szén-dioxid- kvótából tervezett mintegy 30 milliárd forintos bevétel. KR

Oszkó Péter: Nem romlik az ország megítélése

- A kormány 2009-es költségvetési hiánya egy végleges szám, amely pénzforgalmi szemléletű. Az EU-s eljárás másképp zajlik: eredményszemléletben végzik a hiányszámítást.

- Miből adódhatott a különbség?

- 2009-ban ugyanez történt. Márciusban 3,4 százalékra tette az Európai Unió a költségvetés 2008-as hiányát, melyet szeptemberre 3,8 százalékra módosítottak. Uniós statisztikai módszertanbeli változás történhetett, a kormány pénzforgalmi szemléletben precízen készítette el a 2009-es költségvetést.

- Ön szerint mekkora súlya van a KSH jelentésének az ország megítélésében?

- Az állam finanszírozási igénye ettől nem változik. Tavaly sem reagáltak a piacok, és nem nőtt meg az ország finanszírozási igénye. Ha a politikai kommunikáció nem ad nagyobb hangsúlyt ennek, akkor nem romlik a megítélésünk.

- A kormány 2009-es költségvetési hiánya egy végleges szám, amely pénzforgalmi szemléletű. Az EU-s eljárás másképp zajlik: eredményszemléletben végzik a hiányszámítást.

- Miből adódhatott a különbség?

- 2009-ban ugyanez történt. Márciusban 3,4 százalékra tette az Európai Unió a költségvetés 2008-as hiányát, melyet szeptemberre 3,8 százalékra módosítottak. Uniós statisztikai módszertanbeli változás történhetett, a kormány pénzforgalmi szemléletben precízen készítette el a 2009-es költségvetést.

- Ön szerint mekkora súlya van a KSH jelentésének az ország megítélésében?

- Az állam finanszírozási igénye ettől nem változik. Tavaly sem reagáltak a piacok, és nem nőtt meg az ország finanszírozási igénye. Ha a politikai kommunikáció nem ad nagyobb hangsúlyt ennek, akkor nem romlik a megítélésünk. -->