Szigor: áttételes hatások

Új büntetőjogi fogalomként jelenne meg a „költségvetési csalás”, bármely adóval vagy jogosulatlan gazdasági előnnyel való visszaélést 2–10 év szabadságvesztéssel honorálnának. A húszezer forintos limit azonban túlságosan alacsonynak tűnik.

Világgazdaság

2011.04.29, 08:10

Tudatformáló erején keresztül lehet eredményes az a szigor, amelyet a költségvetéssel, adókkal, járulékokkal kapcsolatos visszaélések terén helyezett kilátásba Nagy Anna kormányszóvivő, a szigorításoknak azonban együtt kell járniuk a jelenlegi, sokszor zavaros szabályok teljes megújításával. Így összegezhető a lapunknak megszólaló szakemberek véleménye a kormányzati tervekről.

Nagy Anna szerdán számolt be arról, hogy a kabinet a büntetőjog szigorításával hatékonyabb védelmet kíván biztosítani a büdzsének. A „költségvetési csalás” új büntetőjogi fogalomként jelenne meg, és bármely adóval vagy jogosulatlan gazdasági előnnyel való visszaélést 2–10 év szabadságvesztéssel honorálnának. Itt százezer forint lenne az „elkövetési limit”, míg a tb-vel vagy bármilyen más szociális juttatással kapcsolatos visszaélésnél húszezer forint.

Elsősorban ez utóbbi kapcsán fogalmaztak úgy szakemberek, hogy itt minimális kihágások kriminalizálásáról van szó. Ez veszélyes lehet, hiszen ha ezek az ügyek tömegével jutnak el a bíróságokig, könnyen megbéníthatják az igazságszolgáltatást. Ha pedig nyilvánvalóvá válik, hogy a szigorítások ellenére sem kell valóban komolyan venni ezeket az eseteket, a változások visszatartó ereje azonnal nullára csökken.

Összességében adószakértők úgy vélekedtek: a húszezer forintos limit nem életszerű, hiszen ekkora hiba könnyen becsúszhat egy nagyobb cég gazdálkodásába. A táppénzcsalások pedig a szigorítások miatt már korábban jelentősen visszaszorultak.

Az adócsalások visszaszorítása azonban valóban fontos cél – hangsúlyozták a lapunknak megszólalók. Az más kérdés, hogy egy-egy nagyobb visszaélés már ma is bűncselekménynek számít, ami „börtönbe” is vezethet. A legemlékezetesebb példa erre a Stadler József vállalkozó nevéhez köthető százmilliós nagyrendű áfacsalások jelentik.

Tengerentúli tapasztalatok

A várost 1994 és 2001 között irányító New York-i polgármester szabálysértésekkel szembeni fellépéséhez hasonlította a kormányzati terveket László Csaba korábbi pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere. Rámutatott: Rudolph Giuliani a város több negyedét rettegésben tartó bűnözést úgy szorította vissza, hogy éveken át a legkisebb szabálysértésekre is súlyos büntetéseket rótt ki: többek között magas bírsággal „jutalmazta”, ha egy gyalogos piros jelzésen ment át a zebrán.

Az eredmény, a bűnözés látványos csökkenése annak ellenére nem maradt el, hogy a szabálysértések zöme valójában kisebb kihágás volt. Ilyen áttételes hatása a most bejelentett szigorításoknak is lehet a magyarok adófizetési attitűdjére.