Megfelezett állami pénzek - Kemény év előtt az önkormányzatok

Körülbelül 40 milliárdosra becslik az önkormányzatok azt az összeget, amellyel a tavalyinál kevesebbel számolhatnak a költségvetéseik összeállításakor. Az állami normatívák összege alig változik, így pedig a reálérték jelentősen csökkenni fog. Ez pedig alaposan rányomja a bélyegét a 2012-es települési büdzsék tervezésére, ami ezekben a hetekben jelent komoly munkát a közgyűléseknek.
Az önkormányzatokra is viszszaüt az, hogy a kormány hónapokon át irreális prognózisokkal számolt 2012-re a központi költségvetés készítésekor. December elején, amikor már javában tartott a települések büdzséinek előkészítése, a parlamentben már megszavazták az országos költségvetés fő számait, ezekben pedig elvileg kőbe vésték a várakozásokat: 1,5 százalékos növekedés, 268 forintos euró.

A gazdasági élet szinte minden fontos szereplője jelezte, hogy ennél sokkal keményebb év lesz 2012, december 19-én így át is írták a prognózist és vele a büdzsét is. Ekkor azonban már késő volt a településeken, ahol december 15-ig le kellett adni a helyi költségvetés koncepcióját, az akkor érvényesnek tekintett adatokkal számolva.
A hibát most, a március közepéig tartó költségvetési viták alatt kell kiküszöbölni.

Az pedig a legtöbb helyen már látszik: nehéz év lesz az idei. Az egyik legnagyobb bajban lévő önkormányzatnak a pécsi tűnik. Ott már most is az egyik legmagasabb az országban az egy főre jutó adósság, az idén azonban minden megszorítás ellenére is 13,9 milliárd forinttal nőhet a hiány a koncepció szerint is, pedig az még az optimistább kormányzati prognózis alapján számolt. A baranyai megyeszékhely bevételei drasztikusan csökkennek, a 2011-es összegnek alig több mint 85 százaléka folyhat be.

A pécsinél drasztikusabb gátat állítana saját magának a deficitet illetően a szintén súlyosan eladósodott Hódmezővásárhely: az ottani koncepció szerint nem lehetne a költségvetésbe működési hiányt betervezni. A hitelek visszafizetése elsőbbségbe kerülne, a kiadásoknál pedig a törvényi minimumon maradna a város. Vagyis az önkormányzati cégek csak annyi pénzt kaphatnak, amennyi a feladataik ellátásához kötelező, és a városi dolgozók sem kapnak több béren kívüli juttatást, mint amennyi a törvény szerint minimálisan kötelező. Ezt a gyakorlatot folytatja több más önkormányzat is.

Kevésbé konkrét terveket ismerhettek meg eddig a kaposváriak. A somogyi megyeszékhely a Progresszív Intézet 2011-es felmérése szerint a harmadik legeladósodottabb magyar város, az eddigi elképzelésekből azonban nem körvonalazódik, hogyan tovább. A legutóbbi közgyűlés még nem foglalkozott a büdzsével, a koncepció pedig számok helyett nagyrészt általánosító, az ország helyzetét és az ebből fakadó feladatokat bemutató leírásból áll.

Ennél jobban számszerűsített, ám összességében lassú és kétségekkel teli a tervezés a legtöbb helyen. A kormány lehetővé tette az új önkormányzati törvényel azt, hogy több helyi adót vessenek ki, ezzel azonban csak visszafogottan élnének a települések. Ahogy korábban lapunknak több városból is elmondták, a lakosság terhelése már most is olyan nagy, hogy nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a visszájára fordulhat egy újabb adóemelés. Sok helyen azzal nyugtatják magukat a városvezetők, hogy az új önkormányzati törvény szerint az államhoz kerül át számos önkormányzati feladat, döntő többségben olyanok, amelyeket most gazdaságtalan fenntartani, így ezekre sem kell költeni. Ez azonban a kórházak kivételével nagyrészt csak 2013-ban valósulhat meg, vagyis addig még egy nehéz év hátravan.

Dunaújváros tavaly az országban elsőként költségvetési intézménnyé alakította vissza a hat éve gazdasági társaság formájában működő kórházát, hogy megszabaduljon az adósságaitól, ezután már nem kell erre költeniük.

A 2010-ben csődöt jelentett, azóta a helyzetét stabilizáló Szigetvár is jó példa lehet, ők nagyobb kiadást akkor vállaltak, amikor 2011-ben visszavették a kórház működtetését.

Budapest speciális hely e tekintetben is: a tizenkét fő-városi kórház állami átvétele presztízsveszteség a városvezetésnek, de a költségvetést segíthet legalább részben rendbe tenni.

Dunaújváros tavaly az országban elsőként költségvetési intézménnyé alakította vissza a hat éve gazdasági társaság formájában működő kórházát, hogy megszabaduljon az adósságaitól, ezután már nem kell erre költeniük.

A 2010-ben csődöt jelentett, azóta a helyzetét stabilizáló Szigetvár is jó példa lehet, ők nagyobb kiadást akkor vállaltak, amikor 2011-ben visszavették a kórház működtetését.

Budapest speciális hely e tekintetben is: a tizenkét fő-városi kórház állami átvétele presztízsveszteség a városvezetésnek, de a költségvetést segíthet legalább részben rendbe tenni. -->