Földtörvény: nagyot bukhat a tejipar

Jelentős versenyhátrányt jelenthet a mezőgazdasággal foglalkozó agrártársaságoknak a parlamentnek benyújtott földtörvény azon kitétele, amely szerint az agrárcégeknek meghatárottt számú dolgozót kellene foglalkoztatniuk a bérelt földterület arányában, míg más gazdálkodásokra – családi gazdaságok, egyéni gazdálkodók, stb. – nem ír elő ilyen kötelezettséget a jogszabály.

A benyújtott jogszabály szerint nem szerezhetne haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, amely szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát megfelelő számú dolgozónak. Az előírás meglehetősen szigorú: az a cég, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, csupán 300 hektárt bérelhetne, de egy hatvanfős társaság sem bérelhet többet 800 hektárnál. A terület növekedésével az arányok egyre rosszabbak: 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény, vagyis egy dolgozóra már csak 12 hektár jutna.

Különösen szembetűnő, hogy a rendelkezést a jogalkotó csak a mezőgazdasági termelőnek minősülő jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek esetében tenné kötelezővé, a családi gazdálkodók, és más gazdák esetében nem.

„Durva diszkriminációnak” tartja Horváth Gábor a jogszabálytervezet foglalkoztatást előíró kitételeit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára lapunknak kifejtette: „elrettentő szabálynak” tartja azt, hogy a gazdasági társaságoknak irreálisan sok embert kellene foglalkoztatni, míg a családi gazdaságokra nem vonatkozik ilyesmi. Horváth Gábor példaként azt a szabályt hozta fel, amely szerint egy gazdasági társaság 1200 hektárnyi föld haszonbérletét szerezheti meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan száz főt foglalkoztatott. „Ez lehetetlen, a kertészeti ágazatot leszámítva ez teljesen irreális. Ilyen foglalkoztatás mellett egyetlen gazdaság sem maradna talpon.”

Horváth rámutatott: diszkriminatív a szabályozás azon pontja is, hogy gazdasági társaságok haszonbérleti földszerzésének esetében már 300 hektárnál előír foglalkoztatottsági kötelezettséget, míg családi gazdaságok esetében még 500 hektárnál sem. Horváth hozzátette: „a politikai álláspont vélhetően az, hogy a gazdasági társaságok nem foglalkoztatnak elegendő embert, ám az új földtörvény éppen a kicsiknek nem ír elő ilyen kötelmet” – tette hozzá a főtitkár, aki szerint a földtörvény ezen kitétele alkotmányellenes lehet.

„A foglalkoztatási kötelezettség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozásoknak, és a nagy tejtermelőknek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” – nyilatkozta lapunknak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkoztatásra irányuló bizonyos ösztönzők érthetőek, de az 1200 hektárhoz kötött 100 fő eltúlzott. „Ennyi dolgozót nem tud foglalkoztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű előírás.” Az elnök szerint diszkriminatív az, hogy ezt a kötelmet más gazdálkodási formák esetében nem írná elő a jogalkotó, és az is aggályos, hogy nem csak a tulajdonlás, hanem már a bérlés esetén is ilyen feltételeket támasztanának.

Lapunk arra irányuló kérdésére, mely szerint a stratégiai megállapodás értelmében konzultáltak-e előzőleg a Terméktanáccsal az ügyben, Istvánfalvi elmondta: nem volt egyeztetés, de azt most ők éppen a stratégiai együttműködésre hivatkozva kezdeményezni fogják.

A tárca stratégiai partnere a tejágazatnak
A foglalkoztatási kötelezettség hatásainak különösen kitett tejágazat nemrégiben ünnepelte a tej világnapját. Az eseményen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke aláírta a tárca és a szervezet stratégiai együttműködéséről szóló megállapodást. Fazekas Sándor akkor elmondta: az együttműködés alapja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a minisztérium közötti hatékony információcsere, illetve a rendszeres konzultáció. A stratégiai partnerség minden eddiginél szorosabb együttműködést tesz lehetővé az ágazatot érintő jogszabályok, átfogó programok, stratégiai dokumentumok területén. A megállapodás egyik kiemelt pontja volt az ágazatot érintő jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetés. A tárcavezető megjegyezte: a közösen aláírt egyezmény az első olyan stratégiai partnerségi megállapodás, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egy társadalmi szervezettel köt. A miniszter megfogalmazása szerint az ágazat valóságos „nehézipar”, hiszen óriási a beruházásigénye, és jelentős a megtermelt áru mennyisége is. Ugyanakkor rengeteg embernek nyújt munkát, sok családnak jelent biztos megélhetést, minőségi termékeivel pedig a magyar fogyasztók egészséges táplálkozását segíti elő – fogalmazott Fazekas.