BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi volt Matolcsy búcsúcsomagjában?

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott adócsomag, a nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló új törvény megalkotása mellett, több adótörvényt érintő módosítást tartalmaz – hívja fel a figyelmet a Mazars. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: előnytelenül változtak a látvány-csapatsport támogatást érintő adószabályok, rendeződött az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztáraknak nyújtott adományok jogállása és lazábbak lettek egyes jövedéki rendelkezések. Ugyancsak módosultak a cégautóadó megfizetésének szabályai, az adómentes gépjármű-értékesítés feltételei, a lakás-előtakarékossági szerződések illetékezése, és a tételes kisadók választására vonatkozó előírások is.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Matolcsy György által nemzetgazdasági miniszterként beterjesztett utolsó adócsomagot. A módosítás elsődleges célja az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló új törvény megalkotása volt, de számos, különböző adótörvényt érintő kisebb változást is tartalmazott.

„A hétfőn elfogadott csomag csaknem az összes adótörvényt érinti az áfatörvénytől az szja-ig, ezért érdemes időben tájékozódni a változásokról. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a módosítások hatályba lépésére és alkalmazására vonatkozó szabályok is meglehetősen változatosak” – nyilatkozta Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.

1. Társasági adó: kiegészítő sportfejlesztési támogatás és bejelentési kötelezettség

Jelentősen módosultak a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos adókedvezmény igénybevételének szabályai, amelyeket a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan kell majd első ízben alkalmazni.
A legfontosabb változás az, hogy a támogatás mellett az adózónak úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, méghozzá annak a sportági szakszövetségnek, amelynek sportágát támogatja.

Ennek összege a támogatási összeg 10/19 százalékának minimum 75 százaléka, és nem minősül társasági adó szempontból elismert költségnek. Mindez az adókedvezmény révén elérhető társaságiadó-megtakarítás jelentős csökkenéséhez vezet.

Ráadásul a vonatkozó rendelet mellett a társaságiadó-törvénybe is bekerül az a feltétel, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően – 8 napos jogvesztő határidővel – az Adóhatóságnak is be kell jelenteni, így akár egy egyszerű adminisztrációs hiba miatt el is lehet veszíteni a teljes adókedvezményt.

2. Áfatörvény: építési telek és terület fogalma; személygépkocsi adómentes értékesítése

Bekerült az áfatörvénybe az építési terület, illetve az építési telek fogalma. Az új fogalmak tartalmukban megegyeznek azokkal a meghatározásokkal, amelyre a törvény korábban csak hivatkozott azzal a kiegészítéssel, hogy egy telek akkor minősül építési teleknek, ha minimum 3 méter közös határvonala van közterülettel vagy magánúttal.

Az adóhalmozás elkerülése érdekében új elemmel bővült az adómentes termékértékesítek köre. Személygépkocsi értékesítése esetén akkor is alkalmazható lesz az adómentességi szabály, ha nem teljesül az a feltétel, hogy a beszerzéshez áthárított adó kapcsolódik.  Ez a változás azokat az eseteket érinti, amikor egy személygépkocsit nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől, árrésadózótól, vagy személygépkocsit szintén mentesen értékesítő adóalanytól szerezte be a továbbértékesítő.

3. Szja-törvény: pénztári adományok

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény tavalyi módosítása következtében a munkáltatónak lehetősége van a pénztárban tag munkavállalói és azok hozzátartozó részére – úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtása érdekében – a pénztárnak adományt adni.

Ezen juttatásforma adójogi kezelése körül sok volt a bizonytalanság, mivel nem került külön nevesítésre az szja-törvényben. A bizonytalanság megszüntetése érdekében most rögzítették, hogy a célzott szolgáltatásra – az éves értékhatárt meg nem haladóan – befizetett összeg béren kívüli juttatásnak minősül.  Az éves értékhatár a pénztártag munkavállalók száma és a hatályos minimálbér összegének szorzata, és az 500 ezer Ft-os cafeteria keret számításánál figyelmen kívül hagyható. A rendelkezés a hatálybalépést megelőzően szerzett jövedelmekre is alkalmazható.

4. „Robin Hood” adó: közszolgáltatók fogalma; bányajáradék

Az adócsomag ugyancsak módosította a közszolgáltató fogalmát. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos jogszabályi szöveg nem létező törvényhelyre hivatkozik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltató fogalmánál. Emiatt pedig ez az adózói kör 2013-tól – a törvényalkotó szándékával ellentétesen – nem vált az energiaellátók jövedelemadójának alanyává.  Ezt a jelentős érdekellentétet okozó technikai hibát javították az adócsomagban, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltatók mellett ugyancsak adóalannyá válnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltatók is.

A módosításhoz külön átmeneti rendelkezés nem kapcsolódik, így tehát a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Így nem egyértelmű, hogy az adót a teljes 2013-as adóalap vagy csak időarányos része után kell majd megfizetni. Az energiaellátók jövedelemadója – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető lesz a bányajáradék összegével, de maximum 1,5 milliárd forinttal.

5. Illeték: lakás-előtakarékosság öröklése ajándékozása; tranzakciós illeték

Az elfogadott adócsomagnak köszönhetően a jövőben nem kell a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés után sem öröklési sem ajándékozási illetéket fizetni.

Pénzügyi tranzakciós illetéket kell viszont fizetni a jövőben azon készpénzfizetések után is, melyet a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményeznek és közvetlenül a kedvezményezett részére fizetnek. Az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzésének érdekében mentessé válnak az on-line elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlájáról végzett tranzakciók.

6. Cégautóadó

Módosították a cégautóadó fizetésre kötelezettek körét. Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya – az eddigiekkel ellentétben – nem a tulajdonos, hanem a bérbevevő lesz, azaz ugyanaz az adó alanya, mint a gépjármű adó alanya, így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautóadó a gépjárműadó összegével.

Ennek feltétele, hogy az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Az új szabály első ízben csak a 2013. július 1-jétől hatályos bérleti szerződések esetén alkalmazható.

7. Jövedéki adó

A jövedéki szabályokat illetően több kedvező változást is hozott az adócsomag:
- enyhülnek az üzletbezárásra vonatkozó szabályok: nem minden esetben lesz kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, csökken a kötelező üzletbezárás időtartama is;
- szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához nem kell adóraktári engedély, illetve iparági megkötés nélkül végezheti majd ezt a tevékenységet a keretengedélyes és a felhasználói engedélyes.

8. KATA, KIVA

A biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Év közben is bármikor választható lesz a kisvállalati adó szerinti adózás.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.