Egy hajszálrepedés sincs az MNB-ben – Mindenki vágni akart

A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén újra megindulhat. A kibocsátás azonban továbbra is elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon – olvasható a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntését ismertető, szerdán kiadott jegyzőkönyvben.

Az infláció júniusban továbbra is alacsony szinten maradt. A historikusan alacsony inflációs folyamatok részben maginfláción kívüli tételek áralakulásához köthetőek. Emellett az inflációs alapfolyamatokat megragadó indexek tovább csökkentek, és az év eleje óta alacsony szinten alakulnak, ami a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözi. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkaköltségeken keresztül, így a fogyasztói árakon keresztül történő áthárítás mérsékelt lehet. A Tanács megítélése szerint mindezek arra utalnak, hogy az inflációs alapfolyamatok visszafogottak maradnak, és az inflációs kockázatok középtávon is mérsékeltek.

2013 során a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is kedvező.

A Monetáris Tanács értékelése alapján a globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóság jelentős ingadozása jellemezte. A hazai kockázati mutatók az elbizonytalanodó nemzetközi pénzügyi környezetben is mérséklődtek és jelentős hazai eszközeladásokra nem került sor. A Monetáris Tanács néhány tagjának meglátása szerint ez jelentős és kedvező változás az eddig megfigyelt tendenciákhoz képest, ugyanakkor rámutattak, hogy a feltörekvő piacokon tapasztalt forráskivonás számos esetben országspecifikus tényezőkhöz köthető. A Monetáris Tanács értékelése alapján továbbra is kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása és a világgazdasági növekedési kilátások bizonytalansága, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

Az elnök a vitát követően kezdeményezte a szavazást, melynek során a Tanács egységesen az alapkamat 25 bázispontos csökkentését támogatta (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula). A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő hónapokban az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzügyi piaci környezet a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatják. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatpolitika várható vitelében beálló változásokat célszerű jelezni a piaci szereplők felé.

Világgazdaság Online-->