Szinte senki nem várta ezt az MNB-től – Mit szólnak az elemzők?

A Reuters által megkérdezett 22 közgazdászból mindössze egy várta azt, hogy 20 bázisponttal, 3,8 százalékra csökken a kamat. A legtöbben 10 bázispontos vágást vártak.

Az MNB monetáris tanácsa a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 20 bázisponttal 3,80 százalékra, történelmi mélypontra csökkentette az alapkamatot. Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését – írta helyzetértékelésében Suppan Gergely.

A TakarékBank vezető közgazdásza szerint Ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is.

"A határidős kamatlábpiac már csupán 10 bázispontnyi további kamatvágást áraz. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés" – vetette fel.

Suppan szerint a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek. „Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, sor kerülhet további 10-20 bázispontos kamatcsökkentésre, azonban a 3,50 százalék alatti szintekre nem látunk lehetőséget, az egyes kamatvágások után ezért hosszabb szünetet tarthat a Monetáris Tanács” – vélekedett.

Kiemelte: a 20 bázispontos csökkentés ugyanakkor abból a szempontból elbizonytalaníthatja a piacokat, hogy a Monetáris Tanács a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton.

Az Equilor szerint a kamatvágás mértéke meglepte a piacot, hiszen a többség csupán 10 bázispontos vágást várt. Várhatóan hasonló kamatcsökkentéseket láthatunk az elkövetkező hónapokban is. "Ez alapján év végére az általunk korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta" – emelték ki.

Eközben egyre nő a feszültség a nemzetközi piacokon a Fed QE3 program kivezetése kapcsán. Az amerikai jegybankárok sem sokat segítettek a hangulat oldásában, hiszen továbbra is igen bizonytalan, hogy mikor indul meg a havi 85 milliárd dollár keretösszegű kötvényvásárlási program kivezetése – írták az Equilor elemzői.

A bizonytalanság a fejlett országok hosszú államkötvény hozamait igencsak megemelte, és ez továbbterjedt a feltörekvő piacokra is. Az Equilor szerint a hazai 10 éves állampapír hozam is nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban, így egyre kisebb a tere az MNB-nek is a kamatvágásra.

Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint a tér a további kamatvágásokra egyre kisebbnek tűnik. A piaci árazások már csak nagyon minimális további csökkentést jeleznek előre. "Az infláció ugyan továbbra is alacsony - júliusban mindössze 1,8 százalékos volt az éves index - de nem szabad elfelejteni, hogy ennek a kormány árcsökkentési politikája is az oka, rezsicsökkentések nélkül ugyanis az infláció valamivel 2,5 százalék felett lenne" – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge. Mindenesetre jól látszik, hogy a tanács szeretne addig elmenni a monetáris enyhítésekkel, ameddig csak lehetséges, jelentsen az bármilyen kismértékű további kamatvágást. Fontos látni azt is, hogy az amerikai Fed egyre közelebb kerülhet extrém laza monetáris politikájának mérsékléséhez, ami nem igazán jelent majd támogató környezetet a további jelentősebb mértékű hazai kamatcsökkentéseknek".

"Az MNB mai döntése azonban összességében nem javítja az előrejelezhetőséget, hiszen a mostani 20 bázispontos lépésköz meglehetősen szokatlannak mondható" – fejtette ki Nyeste.

A Monetáris Tanács közleménye szerint "az ország kockázati megítélése a bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben kis mértében romlott. A Monetáris Tanács értékelése alapján változatlanul kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja".

A Monetáris Tanács megítélése szerint "a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet az elmúlt időszakban átmeneti stabilizálódást követően ismét változékonyabban alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja".

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy "az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására. Az eddig végrehajtott összességében jelentős mértékű monetáris lazítás tükrében, az ország kockázati megítélésének alakulását figyelembe véve azonban indokolt a kamatcsökkentések ütemének mérséklése".