Nem volt egységes az MNB: Csak egy tanácstag aggódik Matolcsy csapatából

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén folytatódik a magyar gazdaság bővülése, amelyet jövőre további élénkülés követhet. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, miközben a magas, de csökkenő tendenciájú munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a fokozatosan élénkülő külső konjunktúra mellett a gyenge belső keresleti környezet fennmaradására számít, amelynek következtében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának novemberi üléséről kiadott rövidített jegyzőkönyvéből.

Az infláció októberben tovább mérséklődött, amelyet az üzemanyag-árak csökkenése mellett főként az élelmiszer- és a szabályozott árak alakulása magyaráz. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók érdemben nem változtak az előző hónapokhoz képest, az év eleje óta megfigyelhető alacsony dinamika a gyenge belső kereslet és a külső környezet dezinflációs hatását tükrözi. A visszafogott bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, a fogyasztói árakon keresztüli áthárítás korlátozott és fokozatos lehet. Az alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. Mindezek alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat. A monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal segítheti az inflációs cél középtávú elérését.

A harmadik negyedéves előzetes GDP adat a növekedési kilátások folyamatos javulására utal. A következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, amelyhez mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulhatnak. A belső kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt fokozatos lehet. Az export bővülése a külső kereslet élénkülése mellett folytatódhat, amelyben érdemi javulás az idei év végétől várható.

A jegyzőkönyvben az olvasható, hogy a nemzetközi befektetői hangulat a globálisan meghatározó jegybankok nem konvencionális eszközeinek jövőjével kapcsolatos bizonytalanság következtében változékonyan alakult, miközben Magyarország kockázati megítélése az elmúlt hónapban a fejlődő piaci tőkekivonás újabb hullámával egyidejűleg enyhén romlott. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet összességében támogató maradt, azonban a globális pénzpiaci hangulat változékonysága továbbra is kockázatot jelent, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja. Néhány tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az EKB legutóbbi kamatcsökkentése, valamint az esetlegesen bevezetendő további likviditásbővítő intézkedések a támogató pénzügyi környezet fennmaradásának irányába mutatnak.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

Előbbiek tükrében a Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt konzisztensek a monetáris kondíciók további lazításával. A kamatcsökkentés mértékét illetően azonban nem volt egységes a döntéshozók megítélése. A Tanács egy tagja, Pleschinger Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kockázati megítélését alapvetően külső körülmények befolyásolják, melyek véleménye szerint meglehetősen törékenyek, ezért szükséges figyelni a hozamgörbe meredekségét, illetve a külföldiek kezében lévő forint-kötvényállomány alakulását, amelyek figyelembe vétele jelenleg a korábbinál is óvatosabb mértékű alapkamat csökkentést tehet indokolttá.

A többi tanácstag azonban az inflációs és reálgazdasági folyamatokra, valamint a támogató nemzetközi környezetre tekintettel nem látta indokoltnak az amúgy is óvatos monetáris lazítás ütemének további lassítását. A 20 bázispontos csökkentésre szavazó döntéshozók (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Windisch László) egyetértettek abban, hogy a globális pénzügyi piaci kilátások alakulását nem lehet nagy biztonsággal előrejelezni, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyértelmű jelek hiányában nem célszerű megelőző jelleggel reagálni az ilyen típusú kockázatra, különösen akkor, amikor a reálgazdaság helyzete és az inflációs kilátások további lazítást indokolnak.

Az ülést levezető elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 20 bázispontos csökkentését hét tanácstag támogatta, míg a tanács egy tagja, Pleschinger Gyula a kamatszint 10 bázispontos mérséklése mellett tette le voksát.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.

A jegyzőkönyv „galamb” hangvételű, akár az ülést követő novemberi közlemény. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. Az elemzők az év végére 3 százalékos kamatot prognosztizálnak, jövőre pedig a laza monetáris politikai irányvonal miatt további kamatvágást várnak.Világgazdaság Online-->