Meglepte az elemzőket a kamatdöntés

Az MNB annak ellenére csökkentette a várakozásoknál nagyobb mértékben az alapkamatot, hogy a forint árfolyama az elmúlt napokban gyengélkedett, ami a hazai deviza csökkentő kamatelőnyével is magyarázható. Tegnap 302–303 forint körül mozgott az euró. Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza a GKI Gazdaságkutató konferenciáján hangsúlyozta, hogy a reálkamat nulla közelébe csökken, vagy negatív is lehet 3 százalékos inflációs célt feltételezve. Ez pedig arra ösztönözheti a forintban megtakarítókat, hogy devizára váltsanak, ami nem kedvezne a forintnak. Szavai szerint a monetáris politikának figyelnie kell arra is, hogy a lejáró forint- és devizaadósságra vonzó hozamot kell ígérni a befektetőknek. Nyeste rámutatott, hogy a 10 éves kötvények hozama nem követte a kamatcsökkentéseket az utóbbi időben, ami arra utal, hogy további kamatvágások nem lesznek hitelesek az állampapír-piaci befektetők számára.

Nyeste kiemelte, hogy a fogyasztás és a beruházások vezérelte gazdasági növekedéssel akár csökkenhet is a nagy külkereskedelmi többlet, amelynek hatására sebezhetővé válhat a forint. Balog Ádám, az MNB alelnöke ugyanakkor egy korábbi interjújában azt mondta, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és 310 forintos eurónál sem lép a jegybank, ha nincs inflációs hatása a gyengülésnek. Arról viszont nem beszélt, hogy a devizahitelesek minden bizonnyal nem örülnének egy tovább gyengülő árfolyamnak, ami viszont erről az oldalról felvethet pénzügyi stabilitási kockázatokat.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a központi bank addig csökkenti az irányadó kamatszintet, ameddig a külpiaci hangulat nem romlik érdemben. A Monetáris Tanács egyes tagjainak jelzése szerint 2,5 százalék körül lehet a kamatvágási ciklus vége. Nyeste szavai szerint az MNB most megállíthatatlannak tűnik a ciklus folytatásában, ám egy 2,5 százalékos kamat már nem lenne fenntartható.

A tanács közleménye szerint „sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése”