Sikertörténet vagy vakmerőség? Visszatértek a görögök

Két éve még az volt a kérdés, Görögország útja az államcsőd vagy az euróövezetből való távozás felé vezet, ma pedig hírek szerint az ország újra kilép a kötvénypiacra. A cél a világpiac meggyőzése, az eszköz ehhez kétmilliárd euró értékű ötéves államkötvény.

A kibocsátás az első négy év – vagyis az első nemzetközi mentőhitel – óta, és már a kibocsátásról szóló hírek is elegendőek voltak ahhoz, hogy javítsák a hangulatot a görög papírok másodpiacán. A tízéves állampapírok hozama 2009 vége óta most először süllyedt az euróövezetben kockázatosnak tartott 6 százalékos szint alá, miközben a hat hónapos kincstárjegyek kamata is 2010 óta nem látott szintre esett.
Közben a görög gazdaság is lassan kezd kikászálódni a válságból. Jóllehet az elmúlt évek visszaesése után már gyenge a bázis, de sokatmondó, hogy februárban már harmadik egymást követő hónapban tudott éves alapon növekedni az ipari termelés. Athén és a Nemzetközi Valutaalap is bővülést vár a közeljövőben: az IMF legfrissebb prognózisa szerint idén 0,6, jövőre 2,9 százalékkal nőhet a GDP.

Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy az ország túljutott a válságon. A görög közszféra a tegnapi napot is az utcán töltötte, a sokadik általános sztrájkot szervezve a 28 százalékot közelítő munkanélküliség és az újabb megszorítások miatt. Az államadósság még mindig a GDP 177 százalékát teszi ki, és a növekedési kilátások fényében nem tűnik túl reálisnak, hogy az évtized végére 110 százalékra szorítják le. A növekedés gátja az is, hogy továbbra is csökken a hitelezés a magánszektorban. A fogyasztás folyamatos visszaesése miatt pedig az euróövezetben a legalacsonyabb, -1,1 százalékos az infláció.

Vagyis a helyzet távolról sem olyan szilárd, mint az elvárható lenne. Kérdés, miért lett hirtelen olyan sürgős a kibocsátás, különösen, hogy korábban maga a kormányfő is arról beszélt, valamikor húsvét után próbálkoznak meg vele. Athén egyfelől igyekszik meglovagolni azt, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten arról beszélt, az EKB készen áll nem hagyományos pénzügyi eszközök bevetésére a monetáris unió erősítésére. Egyfajta mennyiségi lazítást is elképzelhetőnek tartott, a kötvényvásárlási program pedig felpörgetheti az euróövezeti piacot. Az is kedvező előjel, hogy az ír mentőhitel sikeresen zárult le: Dublin decemberben lépett ki a hitelprogramból, amit rögtön kötvénykibocsátás is követett.

Nyilvánvaló, hogy Görögország távol van még attól, hogy Dublinhoz hasonlóan önállóan finanszírozni legyen képes magát, ám – ahogy azt tették tavaly nyáron a portugálok is –, tesztelhetik a piacot. A sietség hátterében maguk a portugálok is állhatnak: Lisszabon számára elméletben néhány héten belül lejár a hároméves hitelprogram, ám egyelőre semmilyen határozott nyilatkozat nem erősítette meg, hogy ebből a portugál kormány egyfajta garanciaként szolgáló külső védőhálóval vagy az írekhez hasonlóan anélkül lépne ki. Ha az előbbi utat választják, az ronthatja a görögök esélyeit is, hiszen azt jelzi, mégsem volt elegendő az államháztartás konszolidációhoz a hitelezői trojka által biztosított 78 milliárd euró.

A kibocsátás ugyanakkor próbára teszi az egész euróövezetet is, alig két évvel az után, hogy a görög válság miatt kis híján szétesett a valutaunió. A 18 tagú eurózóna azóta, ha lassan is, de elkezdte kiépíteni azokat az állami és banki garanciákat, amelyek elkerülhetővé teszik a göröghöz, a spanyolhoz vagy a ciprusihoz hasonló válsághelyzetek kialakulását. Ha a görögök akcióját jól fogadja a piac, az további megerősítést adhat a hosszútávú tervek megvalósításához.