A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyitva hagyta pénzügypolitikai lehetőségeit, beleértve az újabb kamatcsökkentést is, ha a külső kockázatok enyhülnek, nyilatkozta Pleschinger Gyula, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja a The Wall Street Journal című lapnak.
Pleschinger egyébként már hónapok óta a kamat tartására szavaz; az MNB 21 hónapja csökkenti a kamatot. Legutóbb, egy hete a Napi.hu-nak adott interjújában Pleschinger még azt mondta: a nemzetközi piaci hangulat komoly befolyással lehet a magyar gazdaság kockázati megítélésére, ha pedig az MNB a kamatvágással tovább megy, az tovább fokozza a kockázatokat.
Ennek ellenére kedden az MNB 10 bázisponttal, 2,5 százalékra vágta a kamatot. Az elemzők úgy gondolták, hogy a 2,5 százalékos kamat elérése után az MNB nem csökkent tovább.
Pleschinger Gyula a WSJ-nek most azt mondta, ha a keddi kamatdöntés után nyilvánosságra hozott jegybanki közleményben említett külső kockázatok mérséklődnek, és kedvező fordulat áll be, akkor a monetáris tanács számára megnő a lehetőség a manőverezésre. Pleschinger Gyula az interjúban úgy fogalmazott, hogy nagyobb a valószínűsége a külső feltételek javulásának, mint a romlásának.
Az MNB a keddi kamatvágás után közölte: "amint a Monetáris Tanács a márciusi közleményében jelezte, az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet. A Monetáris Tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését".
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, az MNB közleménye laza indikáció arra, hogy vége van a csökkentési ciklusnak. „Jelenlegi alappályájukon elég közel vannak ahhoz a szinthez, aminek segítségével elérhetik az inflációs célt” – tette hozzá.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint az MNB nem akarta bejelenteni, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt több mint másfél évben végrehajtott 4,5 százalékos lazítás óriási mértékű, ezen 10 bázispontok nem sokat befolyásolnak. Kondrát kiemelte, hogy az infláció 2015-ben vissza fog térni 3 százalékhoz az MNB előrejelzése szerint is, így le kellett volna zárni a lazítási ciklust. „Nagyon nehéz határozott álláspontra jutni, de úgy érzem, hogy nem csökkenti tovább a kamatot az MNB” – nyilatkozta lapunknak Kondrát, érzékeltetve, hogy a jegybank közleménye nem tartalmaz egyértelmű iránymutatást. „Ha viszont jó ideig alacsonyan marad az infláció, vagy az MNB valamiért úgy érzi, hogy javul a kockázati megítélésünk, akkor folytathatja a kamatvágásokat” – zárta szavait.
Mivel az MNB a közleményben nem utalt már újabb vágásokra, így az elemzők úgy vélték, megáll a ciklus. Pleschinger szavai most viszont inkább arra utalnak, hogy a ciklus nem ért véget. Különösen annak fényében érdekesek Pleshniger szavai, hogy ő a Monetáris Tanácsa „héja” szárnyához tartozik, akik már nem csökkentenék a kamatot, mégis úgy láthatja, hogy a tanács többsége, amelyhez Matolcsy György elnök is tartozik, korántsem gondolja ugyanígy.
Pleschinger a WSJ-nek adott interjújában kijelentette, hogy a forint jelenlegi árfolyamszintje "nem tragikus" a gazdaság szempontjából.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető közgazdásza friss elemzésében viszont kiemelte: "az alapkamat további csökkentése érzékelhető előnnyel nem járna, viszont növeli a forint nagyobb mértékű leértékelődésének kockázatát".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.