A magyar kamatszint ezzel a 2,5 százalékos lengyel ráta alá került, miközben a befektetők megítélése szerint Magyarország kockázatosabbnak tekinthető.
Matolcsy György, az MNB elnöke is utalt arra a múlt héten, hogy van még tér további kamatcsökkentésre. Szerinte a 2 százalékos kamat már túl alacsony lenne, így várhatóan a következő hónapokban már összességében legfeljebb 30 bázispontos kamatcsökkentés várható.
A Monetáris Tanács már jelenleg is megosztott a további kamatvágás kapcsán. A kilenctagú testületből Pleschinger Gyula és Cinkotai János már hónapok óta nem támogatja a kamatvágásokat, azonban Matolcsy György lazításra hajló tábora továbbra is nagy többségben van a tanácsban.
A kamatvágás melletti érvnek gondolhatták, hogy az infláció megszűnt Magyarországon, és áprilisban a piacgazdaság történetében először csökkentek az árak. A 0,1 százalékos éves alapú áresést ugyanakkor leginkább a rezsicsökkentés okozta, a maginfláció (ami a piaci folyamatokat próbálja megragadni) 2,4 százalék volt. Mindez pedig erősítheti annak a kockázatát, hogy középtávon az MNB elvéti a 3 százalékos inflációs célját.
A kamatvágás mellett szólhatott az is, hogy a forint az elmúlt napokban a 303-ös szint alatt mozgott az euróval szemben, ami az elmúlt hónapok árfolyamaihoz képest erősnek tűnik.
Elemzők viszont úgy látják, hogy a kamatvágások egyre kockázatosabbak, és egy külső hangulatromlás esetén a forinteszközök lehetnek a legsérülékenyebbek a régióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.