„A kamatpályával kapcsolatban egy bizonytalansági tényező eltűnt” – emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Elemzők szerint a forint eddig nem tudott igazán erősödni kedvező hangulatban sem, mert a sorozatos kamatvágások mindig csökkentették a hazai deviza vonzerejét, és nem lehetett tudni, hogy hol áll le a vágási sorozat. A Commerzbank szakértői kiemelték, hogy a ciklus lezárásának bejelentésével már csak a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos lépések jelenthetnek hazai kockázatot rövid távon.
Ez kormányzati jelzések szerint az idei év végéig történhet meg, de bizonyára sokan emlékeznek még a végtörlesztés hatására, ami jelentős forintesést hozott úgy is, hogy a jegybank tartalékainak felhasználásával nyújtottak mankót a hazai devizának. Éppen ezért a devizahitelek kivezetése nem lesz könnyű feladat, de néhány milliárd eurót nyugodtan fel lehet használni ehhez az MNB tartalékaiból, hiszen a tartalékolási szabályokat bőven túlteljesítjük.
Nem csak belföldi, hanem külpiaci kockázatok is leselkednek a forintra. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) október után már nem fog több pénzt pumpálni a gazdaságba – az eszközvásárlás az elmúlt években vonzóvá tette a kockázatosabb eszközöket, így a forintot is –, és jövőre kamatemelési ciklusba is kezdhet. A Fed szigorítása az amerikai hozamok emelkedésével párhuzamosan a tőke kivonását idézheti elő a feltörekvő piacokon, ez pedig a forintot is kellemetlenül érintheti. Ezt ellensúlyozhatja, ha az Európai Központi Bank ellentétes lépést tesz, vagyis elindít egy kiterjedt eszközvásárlási programot, ugyanakkor ennek kisebb az esélye, mint a Fed kamatemelésének.
Mindent egybevetve a kamatvágási ciklus megállításának tartós stabilitást kellene adnia a forintnak, a devizahiteles mentőcsomag azonban ezzel ellentétes hatású. A globális és hazai gazdaság viszonylag dinamikus növekedése szintén kedvező, a Fed szigorítása azonban inkább gyengítheti a fizetőeszközt.
A Commerzbank elemzői szerint „a devizahitelek kivezetése után a gyengébb forint már nem jelent majd akkora problémát, így kevésbé zavarhatja majd a jegybankot egy esetleges gyengülés”. Az állam devizaadósságára azonban ezt követően is figyelemmel lehet az MNB is, hiszen az államadósságon belüli devizaarány csak lassan csökken.
További kockázatot jelent az ukrajnai háború és az izraeli–palesztin konfliktus is, ezek eszkalálódása negatívan befolyásolhatja a forint árfolyamát.
Az nem valószínű, hogy a forint tartósan erősebb árfolyamra evezne, hiszen január óta nem is jegyezték 300-as kurzus alatt az eurót. Legfeljebb év végén kaphat némi segítséget a forint, hogy a gyengébb árfolyam miatt az államadósság csökkenése ne kerüljön veszélybe.
A Fed mozgatja a piacot?
A Federal Reserve mennyiségi könnyítési programjának októberi kivezetésével és a jövő évben kezdődő kamatemelési ciklusával a dollár erősödése várható az euróval szemben. Már csak 35 milliárd dollárnyi pénzt nyomtat havonta a Fed, a programját pedig rendre 10 milliárddal csökkenti. Az EKB esetleges további monetáris lazítása pedig az euró gyengülését vetíti előre, de egyelőre bizonytalan, hogy az európai jegybank milyen lépésekre szánja el magát, hiszen Németország és az euróövezet legtöbb magországa továbbra is ellenzi a Mario Draghi jegybankelnök által júniusban bejelentett pénznyomtatási programot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.