Új fegyvereket rendelt az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén kész újabb ösztönzőket bevetni az eurózóna gazdaságának felélénkítése érdekében – tette egyértelművé tegnapi sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az EKB elnöke.

A jegybank kormányzótanácsának ülése után Draghi közölte: a tanács egyhangúan kinyilvánította elkötelezettségét további nem konvencionális eszközök igénybe vétele mellett – ha a túl hosszan elhúzódó alacsony infláció ezt megkívánja –, az EKB mandátumán belül. A döntéshozók megbízták a jegybank szakmai stábját, dolgozzák ki a további monetáris lazítás eszközeit – hangsúlyozta beszéde elején Draghi, amire az euró azonnal megindult lefelé a dollárral szemben, elérve a 2012 augusztusa óta leggyengébb, 1,2396-os szintet.

Az új fegyverekre azért is szükség van, mert az EKB az alapkamat – mint korábban Draghi is kinyilvánította - már elérte a nulla alsó határt (a 0,05 százalékos referenciakamat és a negatív, mínusz 0,2 százalékos egynapos betéti kamat a tegnapi ülés után is változatlan maradt).

Az eddig nem látott eszközök mibenlétéről Draghi egyelőre nem beszélt, újságírói kérdésekre annyit árult el, hogy egyrészt előkészítik, de csak szükség esetén használják majd őket, másrészt ezek nemcsak az EKB mérlegének összegét, hanem az összetételét is megváltoztatják majd. Az EKB októberben fedezett kötvények vásárlását kezdte meg, decemberre pedig eszközfedezetű értékpapírok vásárlását jelentette be. Elemzők időnként felvetik, és most a kérdések közt is felmerült, eljut-e az eurózóna jegybankja addig, hogy állampapírokat is vásároljon, hasonlóan a mennyiségi lazítást a múlt héten befejező Federal Reserve-höz – az EKB elnöke annyit mondott, hogy még nem volt szó konkrét eszközökről, de minden belül van a bank mandátumán, ami nem jelenti az adósságok monetáris finanszírozását.

Arra nézve, hogy mikor nyúlnának hozzá az eddig ismeretlen fegyverekhez, Draghi csak két feltételről beszélt: ha a mostaniak nem bizonyulnak elegendőnek, illetve ha az inflációs kilátások tovább romlanak. Októberben 0,4 százalékos volt a pénzromlás a valutaövezetben, miközben az EKB célja a „valamivel 2 százalék alatti” szint. Az EKB szakértői stábja decemberben teszi közzé legfrissebb előrejelzését, a szeptemberiben még úgy vélték, idén 0,6 százalékos lehet az infláció az eurózónában, 0,9 százalékos GDP-növekedés mellett. Szakértők szerint mindkettőt jócskán lefelé kell majd módosítani, és most az elnök is azt mondta, vannak olyan indikátorok, amelyek ezt vetítik előre.

A legfontosabb üzenet egyelőre az, hogy a mi mérlegünk nőni fog, míg más jegybankoké csökken – jelentette ki Draghi, aki szerint a mérleg 3 ezer milliárd euróig is visszaduzzadhat (az EKB mérlege 2012 közepe óta apad, ahogy az európai bankok elkezdték visszafizetni a válság idején felvett rendkívüli hiteleket.) Fontos üzenet volt azonban az is, hogy az új eszközök kidolgozása egyhangú támogatást kapott, hiszen kérdésekre válaszolva az elnök elismerte, hogy vannak viták, de hozzátette: ez teljesen normális, ráadásul nincsenek merev koalíciók és nincs Észak-Dél megosztottság sem a kormányzótanácson belül.

Sürget az OECD

Egy jelentős monetáris lazítási program beindítását sürgette az eurózónában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az EKB-döntés bejelentése előtt közzétett világgazdasági előrejelzésében. A G20 jövő heti brisbane-i találkozója elé kiadott jelentés szerint idén 3,3 százalékkal, jövőre 3,7 százalékkal bővül a világgazdaság, szemben a májusban jelzett 3,4, illetve 3,9 százalékkal. A fellendülést az eurózóna fogja vissza – figyelmeztetett az OECD –, itt idén csak 0,8 százalék, jövőre 1,1 százalék várható, miközben az USA gazdasága 2,2, illetve 3,1 százalékkal gyarapszik. Az euróövezet nagy kockázatot jelent a globális növekedés szempontjából – fogalmazott Catherine Mann, az OECD főközgazdásza –, mivel a munkanélküliség magas maradt, az infláció pedig tartósan távol van a célszámtól.