Átírják a költségvetést

A gazdaságpolitikai irányvonala nem változik, csökken az adósság, az uniós személetű hiány az eredetileg meghatározott (a GDP 2,4 százaléka) marad 2015-ben – kezdte el a Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a költségvetési bizottság tegnapi ülésén magyarázni azokat a módosításokat, amelyeket a kormány még hozzátenne a jövő évi büdzséhez. Azt is elismerte: valóban nem kevés változásról van szó.

A kabinet összesen közel 240 költségvetési sort, 55 egyéb paragrafust és szabályt, no meg néhány mellékletet módosít az eredetileg benyújtott költségvetésen, jelentősen csökkentve a bevételi és a kiadási főösszeget, és egy nagyon picit a hiányt is. 

A módosításokkal alapvetően elszámolják az adóvita során bekövetkezett változásokat: az internetadós visszavonulás ezek szerint 12,8 milliárdba került a költségvetésnek, a cafeteria szigorításának elmaradása 36 milliárdba, és az útdíjat sem emelik (20 milliárdos kiesés). A mínuszokat részben a dohányipari és a Tesco-adó pótolja. A változásokból közel 60 milliárdos kiesés adódna, ám találtak még bevételi forrást a nagyobb bérkiáramlásban (a tervezettnél ma több a bevétel ebből), így az szja-bevételi tervet ötmilliárddal emelték meg és változtattak a járulékbevételi terveken is.

A pótlásokkal együtt az adóbevételi kiesés 30 milliárd környékére csökken, amit viszont az országvédelmi alap megfelezésével hoztak be. A biztonsági tartalék 40 milliárd forint volt eredetileg, amit még a Költségvetési Tanács kérésére a benyújtás előtti utolsó pillanatban emeltek meg 20 milliárddal. Most ezt a 60 milliárdot mérsékli a kormány 30 milliárdra, miközben azért osztogat még egyet, nem is kicsit.

Erre a forrást az idei év jó teljesítménye alapozza meg: nagy tételek kifizetését lehetett előre hozni 2014-re. Az Eximbank 18 milliárdos tőkeemelésére a bejelentés szerint már ebben az évben sor kerül. Mindez egyben arra is utal, hogy a költségvetés igencsak jól állhat az idén, ha már a jövő évről hoznak előre kiadásokat. A vártnál nagyobb bérkiáramlás így esetleg nem csak a bért terhelő adóknál jelenik meg, hanem a fogyasztásiadó-bevételeknél is, ami indokolhatja a kormányzati költekezési kedvet.

Közben pedig az is kiderült, hogy az MVM-nek elegendő 32 milliárd forinttal kisebb összeg jövőre. Az indoklás szerint ugyanis az idei többletforrások és „a tervezett beruházások finanszírozási szükségletének pontosabb előrejelzése” miatt 50 milliárd helyett 18 milliárd is elég lesz a cégnek tőkeemelésként. Az egyetlen többletkiadás ezen a címen, hogy a magyar-szlovák gázveezetéket üztemeltető cégnek szüksége lesz további 4 milliárdra (igaz, a Millenáris Szélkapu Nkft. viszont másfél milliárdos tőkeemelést nem kap meg).

A szerdai bizottsági ülés elvben arra lehetett volna hivatott, hogy a hirtelen összeszedett 50 milliárd környéki összeget elossza – bár erről szó sem volt az ülésen, a pénz arra ment el, amire a kabinet és a frakció vezetése tervezte.

A Költségvetési Bizottság ülésén a kormányzati szavazógép működött csupán, érdemi vita nem volt – igaz, a honatyáknak  lehetőségük sem adódott nagyon, hogy bármit is megismerjenek.  Az már szinte eleve eldőlt, hogy melyik képviselői vagy bizottsági módosító indítványok kerülnek akadály nélkül a javaslatba, és ezeket egészítette ki az ülésen kabinet a sajátjaival. Utóbbi volt a több, a kormánypártiak lobbizását tükröző módosítók közül azok nyertek, amelyeket a kabinet korábban is támogatott. Így L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kedvenc velencei fejlesztése (pontosabban: a vitorlásklubot működtető cég) megkapja a fogyatékosok esélyegyenlőségi támogatásának felét, a Németh Szilárd rezsibiztos csepeli csapata a maga 400, Szatmáry Kristóf kereskedelmi biztos BVSC-je pedig a 150 millióját.

Ezekre rakódtak csak rá a kormányzati változtatások, amelyeket a kabinet az utolsó pillanatban kezdeményezett (így nagyon észre se lehetett venni, hogy közel ötven milliárd elosztása van napirenden). Kedden, valamivel éjfél előtt landolt a képviselők postaládájában a csomag – az ülésen kisebb vita is kialakult arról, hogy lehet-e megfontoltan dönteni ilyen esetben. Ebben az ügyben a kormánypártiak érdekes csapdába kerültek.

A szerdai tanácskozáson megjelent ugyanis Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, aki az igazságügy miniszternek is csak nemrég átküldött igényét fogalmazta meg a honatyák előtt is, hogy bért kéne fejleszteni a bíróságoknál, hiszen a kezdő jogász fizetése náluk 106 ezer nettó, ami teljesen versenyképtelen a szakmában. De arra is javaslatot tett, hogy a fővárosi meg a győri ítélőtábla létszámát emeljék meg. Ezek néhány százmilliós tételek, a bérfejlesztés se több 5 milliárdnál (ezen kívül még 3 milliárdnyi informatikai beruházás szerepelt a kérések között). Ám a kormánypártiakat és az államtitkárt is meglepte az előadás, amelyről indítványként beszélni sem akartak volna, mondván: későn érkezett, a kabinet se tudott véleményt kialakítani róla, de egyébként év közben is adhatnak a bíróságoknak pénzt. Burány Sándor a bizottság elnöke (MSZP), azonban csak felvetette, hogy Handó Tünde igényeit (amelyek véletlenül egész szépen sorba voltak szedve) akarja-e valamelyik képviselő előterjeszteni, hogy a bizottság esetleg szavazzon róluk. Volt, aki akarta. Így a kormánypártiak szépen sorban nemet mondtak a bíróságok bér-, informatikai- és létszámfejlesztésére is,  azzal az indokkal, hogy nem lehet így megalapozatlanul dönteni százmilliókról, hiszen csak most látták a javaslatot.

Ezt követően pedig rátértek a pár órával azelőtt megkapott kormányzati módosításra, és megszavaztak (például) az Igazságügyi Minisztériumnak 700 milliót – az indoklás szerint szervezeti változásokra, ágazati többletfeladatokra és "igazságügyi témájú szakmai kutatások támogatására". Ezen kívül döntöttek arról, hogy kapjon Dunakeszi városa iskolafejlesztésre 4,7 milliárdot. De nem csak Szíjjártó Péter külügyminiszter városa, de Izsák is kapott ugyanerre közel ugyanennyit (4,5 milliárd forintot), miközben  hasonló összeg jut (két tételben) arra, hogy a Nemzeti Táncszínházat kiköltöztessék a várból (az új játszóhelyre 2,7, hozzá kialakított parkolóra 1,9 milliárd jut majd). A nagyobb tétel azonban az önkormányzati csomag: egyrészt 12,5 milliárd jut majd  azoknak a településeknek, amelyek nem részesültek adósságkonszolidációban, másrészt pedig 13 milliárd forint többletet adnak szociális segélyezésre. Az összeget azonban már nem az önkormányzatok kapják, hanem a kormányhivatalok, amelyekhez ez a feladat átkerül - az önkormányzatokra pedig csak kevesebb segély jut. Nyolcmilliárdos tétel a kormányablakok fejlesztése is, a sporttámogatásokra az eddigieken felül 6,7 milliárdot szavaztak meg, a rezidensképzésre majdnem négyet, de van, ahová már nem jut pénz: a Bárka színház 179 milliós éves támogatását lenullázták. Az indoklás szerint ez az átcsoportosítások része.