Holnap tulajdonképpen véglegesítik a jövő évi költségvetést a képviselők. A módosító indítványokról szóló voksolások után már csak a Költségvetési Tanácsnak kell végső igent mondania a javaslatra, amelyre ez után bólintanak rá az Országgyűlésben. A több mint 17 ezer milliárd forint elköltését meghatározó büdzsé a szavazáson várhatóan nem sokban változik az eredetileg benyújtotthoz képest. A fővonalak maradtak, a módosítások alig 2 százalékát érinthetik a kiadási főösszegnek. Ez a semmiség közel 300 milliárd forint megmozgatását jelenti. A parlamenti vita nagy nyertesei – szokás szerint – az önkormányzatok és a sportolók: a fejlesztési beruházások bővülnek, a sporttámogatások kiegészülnek. Ezzel párhuzamosan még a kancellária bővülő hatásköre kelthet nagyobb figyelmet.
Az idei költségvetéshez képest sincs a büdzsében számottevő változás. Az adótörvények érdemben nem módosultak, vagyis: sokmilliárdos átcsoportosítás nincs, a végül megmaradó új terhek a 16 ezer milliárdnál is nagyobb bevételi előirányzat néhány ezrelékét jelentik. A kiadási tételeket eleve meghatározzák a kötelezettségek: a nyugdíjkiadások az inflációnak megfelelően emelkednek, miközben a kormányzati költéseket leginkább a közigazgatási kiadások, és az uniós beruházások determinálják. A bürokráciacsökkentés megtakarítási hatásai egyelőre azonban nem látszanak a büdzsében, ahogyan a devizahitelek forintosítása is csak egy ponton: a kormány spórol egy picit azon, hogy nem kell az árfolyamgátasoktól a költségek egy részét átvállalnia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.