Két év múlva jön a feketeleves

Egyre lassabban fog növekedni a gazdaság, és 2016-ban már csak 1,2 százalékos GDP-növekedésre számít a KFI. A fogyasztás idén 2 százalék felett emelkedik, jövőre már lassabban növekszik, azt követően pedig szabad szemmel láthatatlanná válik, mindössze 0,2 százalékosra olvad a vásárolt fogyasztás növekedése – ismertette az elemzés részleteit Romhányi Balázs. (A technikai kivetítés nem tartalmazza a devizahiteles csomagot és az új adókat.) A KFI elemzése szerint 2017-ben és 2018-ban mindössze 1,4 százalékkal fog növekedni a gazdaság, a fogyasztás alig bővül majd, miután a bérek is alig emelkednek majd.

Az alappályán a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt lehet a következő években. Kiemelte, az idei költségvetési egyenlegben fontos az önkormányzatok 115 milliárdos többlete. Ezt fent kellene tartani a következő évekre is, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiány. Rámutatott, hogy az idei 2,9 százalékos egyenleget a 130 milliárdos frekvenciakoncesszió is segíti, nélküle 3,3 százalék lenne a hiány.

A devizahitelek elszámolása feljebb húzza a növekedést jövőre, de a kormány által várt 2,5 százalékot nem fogja elérni a GDP-bővülés üteme (a KFI 2,3-ra számít). A lakossági fogyasztás 1,6 százalékkal bővülhet, ami már érdemben lassabb, mint a kormány által várt 2,6 százalék. A bővülés egyik legfontosabb oka a devizahitelek újraszámolása miatt a lakosságot megillető egyszeri kifizetés, illetve tartós törlesztő részlet csökkenés.

A vonatkozó újabb jogszabályokat – különösen az árfolyamgát és a késedelmes hitelek vonatkozásában – is figyelembe véve véleményünk szerint a lakossági devizahitelek törlesztő részleteinek csökkenése 40-50 milliárd forinttal elmaradhat attól, amit az MNB szeptemberi inflációs jelentésében közölt. A 105 milliárd forint egyszeri kifizetés és a 75 milliárd forint tartós részlet-csökkenés a GDP növekedését az alappálya szerinti 1,8 százalékos ütemről 2,1 százalékra gyorsítja.

Az adócsomag a növekedést, de különösen a fogyasztást fékezi, mivel nagyrészt a fogyasztási adók emelésével operál. A költségvetési törvény a kormányzati fogyasztás 0,4 százalék, és a kormányzati beruházás 6,3 százalék ütemű növelésén keresztül járul hozzá a növekedéshez – írja a KFI elemzése.

A költségvetési egyenleg a kockázatokat figyelmen kívül hagyva is a GDP 2,7 százaléka körül várható még akkor is, ha a kormány nem költi el a GDP arányában mindössze 0,1 százalékra tervezett „valós” tartalékot. Az eredetileg benyújtott, papíron 2,4 százalékos hiányt mutató törvényjavaslathoz képest számos ponton romlott az egyenleg (internetadó, cafeteria, útdíj, stb.) a parlamenti vita során.

A költségvetési bizottság által benyújtott összefoglaló módosító is 45 milliárd forinttal növelte a maastrichti hiányt, mivel a javaslat csak pénzforgalmi szemléletben tekinthető egyensúlyosnak, a kiadáscsökkentések közül 45 milliárd forint olyan tételeket érint (tőkeemelések), amelyek nem befolyásolják az uniós módszertan szerinti egyenleget.

A költségvetési hiány a későbbi években is magas szinten ragad, mivel az alappályához képest jelentősen romlik az önkormányzati szektor pénzügyi pozíciója. Az adósságráta a GDP 79 százaléka körül stabilizálódik – prognosztizálja a KFI elemzése.

A negatív kockázatok között kiemelkedik a teljesen ismeretlen tartalmú vagyoni bevétel 169 milliárd forint, a betonkeverő ügy (90 milliárd forint), az elektronikus útdíj intézkedéssel egyelőre nem megalapozott 20 milliárd forintos emelése és a költségvetési szervek lejárt tartozásai annak ellenére, hogy a költségvetési törvényjavaslat 60 milliárd forint keretet irányoz elő ezek rendezésére.

A pozitív kockázatok közt említhető az áfabevételek emelkedése a hatékonyabb ellenőrzések miatt („fehéredés”) és  Paks2 beruházás, amelyre 28 milliárd forintot szán a kormány 2015-ben, de nem kizárt, hogy a beruházás esetleges csúszása, miatt a beruházó csak a keret egy részét használja fel az év végéig.

Összességében a KFI szerint a 2015. évi költségvetés jelen formájában nem megalapozott. Intézkedések hiányában nagy a kockázata annak, hogy a költségvetési hiány meg fogja haladni a GDP 3 százalékát, szinte biztos, hogy az adósságráta emelkedni fog, a strukturális egyenleg pedig romlik.