Célegyenesben a görög kampány

Egyre valószínűbb, hogy azokat a forgatókönyveket kell elővenni a hétvégi görög parlamenti választás után, amelyek a Sziriza győzelme utáni helyzetre szólnak: a radikális baloldali pártszövetség a közvélemény-kutatóknál 4–6,5 százalékos különbséggel vezet a jelenlegi kormányfő, Antonisz Szamarasz pártja, az Új Demokrácia előtt. A felmérések alapján azonban nem valószínű, hogy a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz egymaga alakíthat majd kormányt. A 300 tagú görög parlamentben 250 mandátumot a választási eredmények arányában osztanak szét, 50-et pedig bónuszként kap a legtöbb voksot szerző erő. A Sziriza, illetve az Új Demokrácia támogatottsága 30 százalék körül ingadozott az utóbbi hetekben, a többi párté a bejutási küszöböt jelentő 3 százalék és 7 százalék között van. (A szélsőjobboldali Arany Hajnal 7 százalék körül kaphat, de vele senki se állna össze.) Görögországban van hagyománya a nagykoalíciónak, ám ha most a Sziriza és az Új Demokrácia kényszerülne rá, akkor olyan erőknek kellene együttműködniük, amelyek eddig egymással riogatták a választókat.

Antonisz Szamarasz szerint ha Ciprasz nyer, akkor Görögország hamar újra mentőcsomagra szorulhat, a réginél keményebb feltételekkel. Ciprasz viszont annak hangoztatásával szerezte népszerűségét, hogy ki kell lépni a 2010-2011-ben életre hívott 240 milliárd eurós mentőprogramból, mert az ország nem bírja tovább a vele járó szigort. Az eurót már ő se hagyná ott – eleinte ezt követelte, de honfitársainak zöme annál jobban ragaszkodott a közös pénzhez, minél reménytelenebb lett az ország helyzete. A Szamarasz-kormány által levezényelt program nyomán csökkentek a bérek és a nyugdíjak, emelkedtek az adók, a munkanélküliség a 26 százalékot súrolja – hat év recesszió után viszont tavaly már nőtt a GDP, a költségvetés pedig elsődleges többletet mutat, évtizedek óta először.
A kormányfőt ezek az eredmények is motiválhatták, amikor tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a tervezettnél egy évvel hamarabb lezárhatják a négy évre meghirdetett mentőprogramot. A csomagot összerakó trojka, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban újabb szigorításokat sürgettek a 2015-ös büdzsében, amelynek elsődleges többletét szerintük tartósan minimum 4 százalékra kell növelni a GDP 175 százalékára rúgó adósság törlesztése érdekében. Az egyezkedéseket a politika futtatta zátonyra: Görögországban idén februárban kellett volna elnökválasztást tartani, és Szamarasz joggal tarthatott attól, hogy a sok népszerűtlen intézkedés miatt a parlament nem szavazza meg az Új Demokrácia jelöltjét. A trojkát viszont ez azért aggaszthatta, mert félő volt, hogy egy ellenzéki államfő keresztbe tesz a mentőprogramnak – mindenesetre nem siettek az utolsó, több mint 7 milliárd eurós részlet folyósításával. A kormányfő még megpróbálkozott azzal, hogy „tizenkilencre lapot húzzon”, és előre hozta 2014 végére az elnökválasztást – abban bízva, hogy a képviselőknek nem érdeke a kudarc esetén kötelező előre hozott választás –, ám végül fel kellett oszlatni a parlamentet.

Ha most a Sziriza győz, a pártszövetség vezető gazdasági szakértője szerint akkor is folytatni kell a reformokat – egyebek közt a privatizációval, illetve a korrupció visszaszorításával –, de az adósságok ügyének mindent meg kell előznie. A katasztrófa sújtotta görög gazdaság lehetőségei végesek – fejtette ki a pénzügyminiszteri posztra is esélyes Jannisz Dragaszakisz az AFP-nek –, az adósságkérdést egy hitelezői konferencián kellene hosszabb távra rendezni, és ez más euróországok adósságaira is kiterjedhetne, hiszen nekik is teljesíteniük kell a GDP-arányos államadósság csökkentését előíró maastrichti feltételeket. Korábban Ciprasz is szorgalmazta egy ilyen tanácskozás összehívását, példaként hozva fel azt az 1953-as londoni konferenciát, amelyen a háború után eltörölték Németország adósságait.

Nyárig van idő alkudozni

A görög adósság kezelése most egyszerűbb lehet, mint a válság tetőfokán volt, mert a magánadósságok jelentős részének leírását 2012-ben rákényszerítették a kötvényadósokra. A jelenleg 320 milliárd eurónyi állomány mintegy 80 százaléka az IMF-fel, illetve az eurózóna országaival szemben fennálló tartozás, a törlesztés legnehezebb időszaka még csak évek múlva kezdődik. A most február–márciusban esedékes 3,5 milliárd dollárra elegendő tartaléka van az országnak, de ha nem kapja meg a mentőprogram utolsó részletét, akkor nyáron finanszírozási nehézségekbe ütközhet.