Athén az EKB szorításában

Nem kerültek közelebb egymáshoz az álláspontok a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble, valamint görög kollégája Janisz Varufakisz közti tegnapi tárgyaláson az ügyben, hogy miként is kellene kezelni az egész eurózónára kiható görög adósságkérdést. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Schauble úgy fogalmazott, egyetértettek abban, hogy nem értettek egyet, Varufakisz ezt úgy csavarta tovább, hogy „abban se tudtunk megállapodni, hogy nem értünk egyet”.

A görög kormány vezetőinek európai körútját betetéző tárgyalásra azután került sor, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szerda este közölte: február 11-től nem fogad el fedezetként görög államkötvényeket vagy a görög kormány által garantált papírokat a likviditási hitelért folyamodó görög bankoktól. Az EKB a február végén kifutó 240 milliárd eurós nemzetközi mentőprogram körüli bizonytalanságokkal indokolta döntését. A görög kereskedelmi bankoknak ezentúl a hazai jegybankjukhoz kell fordulniuk forrásért, az pedig 1,55 százalékos kamattal adhatja a rendkívüli likviditási támogatást (ELA), miközben az EKB refinanszírozási rátája 0,05 százalék. Az eurózóna jegybankja arról is döntött, hogy a görög jegybank 60 milliárd eurónyi ELA-t nyújthat; a Die Welt értesülése szerint a görög bankok decemberben összesen 56 milliárd eurónyi rendkívüli támogatást kértek.

Az EKB döntése nyomán tegnap 22,6 százalékos zuhanással kezdte a napot az athéni tőzsdeindex – később sokat ledolgozott ebből –, a hároméves görög államkötvények hozama pedig több mint 3 százalékponttal 20 százalék közelébe szökött fel. A görög szuverén CDS-k – vagyis az államadósság csődkockázatára köthető biztosítási ügyletek – középárfolyama 92 ponttal 1069 pontra ugrott Londonban az irányadó ötéves lejáratra. A német jegybank feje Jens Weidmann még rá is tett egy lapáttal, amikor a német Boersen Zeitungnak úgy nyilatkozott, hogy az ELA eszközét csak fizetőképes bankok vehetik igénybe, azok is csak rövid távra. Ezt a fajta hitellehetőséget az EKB kormányzótanácsának kétharmados döntésével le lehet állítani – emlékeztetett a Reuters –, ami valószínűleg a görög bankrendszer összeomlásához vezetne.

A Görögország által követendő út nehézségeinek okai Görögországban keresendők, nem pedig Európában – fogalmazott tegnap Schauble. Mi természetesen tiszteletben tartjuk a görög választók akaratát –tette hozzá –, de minden EU-országban tiszteletben kell tartani a többi ország választóinak akaratát is. A német pénzügyminiszter szavaira igazából Alekszisz Ciprasz válaszolt Athénból: betartjuk és tiszteletben tartjuk az EU szabályait, még ha nem értünk is egyet velük. Legyen világos: a megszorítás nem tartozik az Európai Unió alapszabályai közé. Görögország most arra törekszik, hogy olyan finanszírozási mentőövhöz jusson, amellyel négy hónapig víz fölött tudja tartani az országot – derült ki Varufakisz szavaiból –, és ez idő alatt meg akarnak állapodni a többi euróországgal egy új szerződésről.

Elhibázott volt a terápia

A görög válságot 2010-ben félrekezelték, az államháztartás likviditási gondjaként fogták fel, holott csődhelyzetről volt szó. “A történelem legnagyobb összegű hitelét kapta meg egy fizetésképtelen nemzet, ráadásul azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a jövedelmeket”, ez pedig csak tovább mélyítette a válságot – fejtette ki németországi tárgyalásán Janisz Varufakisz. A jelenlegi program középpontjában nem a járadékvadászat és a korrupció visszaszorítása áll – tette hozzá –, nem a felső rétegek visszaélései elleni küzdelemről szól, hanem az alacsony jövedelműek megsarcolásáról, az erőfeszítések fő célja pedig nem a gazdaság beindítása, hanem az államadósság visszafizetése. Ezzel a szemlélettel szakítani kell, le kell rakni az alapjait egy új megközelítésnek, amellyel véget lehet vetni a Görögországból az egész euróövezetre átterjedő, véget nem érő válságnak.