Nem enyhül a görög patthelyzet

Nemhogy megállapodást, de még egy közös állásfoglalást sem sikerült elfogadniuk Görögországgal kapcsolatban az euróövezet pénzügyminisztereinek. Az Eurogroup szerda esti rendkívüli ülésén foglalkozott először az új athéni kormány terveivel, a tanácskozás után azonban csak annyit lehet tudni: a Sziriza vezette koalíció továbbra is elutasítja a hitelprogram folytatását, a német kormány (ahogy a hitelező Európai Bizottság és Európai Központi Bank) pedig továbbra is ragaszkodik a 240 milliárd eurós hitel korábban kialkudott feltételeinek betartásához.

Az álláspontok közötti távolságot jelzi, hogy végül a hétórás egyeztetésen megfogalmazott közös nyilatkozatot is elvetették. A Financial Times által megszerzett dokumentumban az állt, a felek „keresik a lehetőségét annak, hogyan lehet kiterjeszteni és sikeresen lezárni a jelenlegi programot, figyelembe véve az az új kormány terveit”. Ha pedig ez sikerrel jár, az időt ad a feleknek arra, hogy „új szerződéses feltételeket dolgozzanak ki”. Vagyis nyitottak voltak a program meghosszabbítására – ezt végül a londoni lap szerint az athéni vezetés vetette el.

Mindössze egy dologban sikerült megegyezniük a pénzügyminisztereknek: a tárgyalásokat jövő hétfőn, az Eurogroup menetrend szerinti ülésén folytatják majd. Ez egyben azt jelenti, hogy a tegnapi EU-csúcson nemhogy döntés nem született a kérdésben, de vélhetően a napirendnek sem nagyon volt a része – azon túl természetesen, hogy a brüsszeli találkozó volt az első, amelyen Alekszisz Ciprasz új görög miniszterelnök is részt vett.
Később Jeroen Dijsselbloem Eurogroup-elnök és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő megegyezett arról, hogy „technikai szinten” már ma folytatják az egyeztetést, az Európai Központi Bank pedig arról döntött, 5 milliárd euróval kiegészítik a görögöknek nyújtott likviditási keretet. Ám ha sem ma, sem hétfőn sem sikerül megoldást találni, könnyen kifuthatnak a felek az időből, mivel február végén lejár a második görög hitelprogram. Így öt év óta először az országnak a piacról kell finanszíroznia magát – ez igen kockázatosnak tűnik. A tízéves államkötvények hozama szeptemberben volt utoljára a fenntarthatóság határának tartott 5-6 százalék között, az elmúlt hetekben a 10 százalékot is meghaladta, miközben az ország szuverén államadósságának besorolása mélyen spekulatív szinten van mindhárom nagy hitelminősítőnél. Ennek fényében egyre többen vélik úgy: a trojkának kellene meggyőznie a görögöket arról, hogy egy harmadik mentőcsomag segítségével tudják csak átvészelni a következő időszakot. Erre valóban szükség lehet, hiszen az IMF szerint csak idén 12,6 milliárd euró hiányzik az államkasszából.

Athén az újabb hitel helyett a mostani feltételeinek enyhítésével oldaná fel ezt a helyzetet, a Financial Times azonban úgy kalkulál, hogy a reformok fellazításával – például a privatizáció bejelentett leállításával – plusz 38 milliárd euróra is szüksége lehet a görögöknek a következő három évben.

Látszatcsúcs?

Várhatóan sem a görög adóssággal, sem az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban nem születik döntés az uniós állam- és kormányfők tegnapi rendkívüli csúcstalálkozóján. A brüsszeli találkozó a minszki béketárgyalások elhúzódása miatt több órás késéssel kezdődött és lapzártánk idején is tartott. A találkozó fő témája volt még a terrorizmus elleni küzdelem, amely a Charlie Hebdo francia lap elleni támadás után vált égetővé az uniós vezetők számára.