BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Amerika lassít és Európa gyorsít

A jó hír az, hogy az eurózóna gyorsít, a rossz hír viszont az, hogy az Egyesült Államok erőteljesen fékez, és a világgazdaság növekedési üteme is lassul ebben az évben. A termelékenység nem javul, nincs elég beruházás, ezért az új technológiák sem terjednek el a megfelelő iramban. Ezt írta szerdán az OECD, amit az EKB előrejelzése is megerősített, az eszközvásárlási program töretlen folytatását ígérve.

Négyes alát ad a világgazdaság teljesítményére az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mert a növekedés kiegyensúlyozottabb, ahogy Amerika és Kína lassít, az eurózóna és Japán pedig gyorsít. A munkaerőpiacokon is mintha kedvezőbb helyzet alakulna ki, a deflációs veszély és eltűnőben, de a termelékenység egyáltalán nem javul, a cégek nem költenek új gépekre, berendezésekre, technológiákra úgy, mint korábbi recessziók után tették, a kormányok is elhalasztottak infrastrukturális beruházásokat a költségvetési megszorítási kényszerek miatt.

A tartósan munkanélküliek aránya emelkedett és rendkívül magas a fiatal állástalanok száma is. Annak, hogy nem sikerült erőteljes, fenntartható növekedést elérni, súlyos ára van Angel Gurria főtitkár szerint az elveszett munkahelyekben, a stagnáló életszínvonalban és az egyre nagyobb jövedelmi különbségekben. Hosszabb távon ezek az egyenlőtlenségek megjelenhetnek az oktatásban is, tovább gyengítve a potenciális növekedés tényezőit.

A novemberi előrejelzését ezért alaposan átírta az OECD, amely a támogató monetáris, a végre kevésbé megszorító fiskális politika és a strukturális reformok növekedéspárti elegyét ajánlja a kormányok figyelmébe. Ahogy tette ezt a délutáni frankfurti sajtóértekezletén Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is a kamattartó ülés után. Ám fél év alatt óriási változások mentek végbe a világgazdaságban, amely a válság óta legrosszabb első negyedévét élte át. A világgazdaság az OECD szerint idén csupán 3,1 százalékkal bővülhet, szemben az őszi 3,7 százalékos várakozással. Az Egyesült Államokra vonatkozó korábbi prognózisából pedig jó egy százalékot levett a nemzetközi intézmény, s most csupán két százalékra számít 2015-ben. Vagyis élénkülésre csak az év hátralévő részében.

Ezt sugallta a múlt héten Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke is, de kedden már kicsit óvatosabban fogalmazott Lael Brainard, a kormányzótanács tagja, aki washingtoni kutatóintézeti beszédében azt mondta, nemcsak átmeneti tényezők okozták az első negyedévi 0,7 százalékos visszaesést, és az április–júniusi periódus sem ígérkezik nagyon lendületesnek, az atlantai tagbank például csak 0,8 százalékot vetít előre. Ennek oka, hogy túlzottan derűlátóan ítélték meg az Egyesült Államokban az olajáresés hatását a fogyasztásra, és nem kellő súllyal vették figyelembe a dollár felértékelődésének következményeit.

Az OECD is kitér az árfolyamokra új elemzésében, elismerve, hogy miközben az amerikai gazdaság versenyképessége romlott, a monetáris lazítás eszközét bevető jegybankok sora ért el javulást valutájának leértékelődése nyomán. Az előrejelzés szerda délelőtti párizsi bemutatóján Catherine Mann vezető közgazdász elégedetten nyugtázta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szintén gyengítette az eurót a vártnál is merészebb mennyiségi lazítási programja révén, amely ekként igen hatékonyan működik, a hitelezési kedvet is növeli. Délután az EKB frankfurti székhelyén e program töretlen folytatását ígérte Mario Draghi. A jegybankelnök jelezte: a kormányzótanács eltökélt ebben a kérdésben, változatlanul az a szándéka, hogy a havi 60 milliárd euróért vásárol pénzügyi eszközöket egészen 2016 szeptemberéig.

Draghi optimista

Az európai jegybank eszközvásárlási programja is hozzájárult ahhoz, hogy az inflációs mutató emelkedik – közölte tegnap Mario Draghi elnök. (Az Eurostat keddi közléséből derült ki: májusban már 0,3 százalékosra nőtt a pénzromlás üteme, ezzel véget ért a közel fél éve tartó árcsökkenés.) Idei előrejelzését felfelé is módosította nulláról 0,3 százalékra az EKB stábja, az infláció irama 2017-ben 1,8 százalék lehet. A jegybank még márciusban feljebb vitte decemberi növekedési előrejelzését, amelyet most változatlanul hagyott, vagyis a 2015-17-es években az ütem 1,5, 1,9 és 2,0 százalékot érhet el. Az OECD-hez hasonlóan Draghi is azt sulykolta, hogy a potenciális növekedés serkentése érdekében a mostani támogató monetáris politikai környezetet a kormányoknak ki kellene használniuk a strukturális reformok végrehajtására a termelékenység és a beruházások élénkítésére.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.