Nem pihennek Matolcsyék: itt az újabb kamatvágás

A negyedik egymást követő hónapban is 15 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ezzel új történelmi mélységbe, 1,5 százalékra süllyedt az alapkamat. A Matolcsy György vezette testület márciusban kezdte újra a kamatcsökkentési ciklust, miután a fogyasztói árindex tartósan negatív tartományban mozgott, és esély sem volt arra, hogy lazítás nélkül középtávon elérje az MNB 3 százalékos célját.

A legtöbb elemző korábban úgy gondolta, hogy a jegybank 1,5 százalék alá nem vágja a kamatot, miután a fogyasztói árak a januári 1,4 százalékos rekordmértékű csökkenés után trendszerűen emelkedni kezdtek, és a világ legnagyobb hatású központi bankja, a Federal Reserve hamarosan emelni kezdi a válság kitörése óta 0-0,25 százalékos sávban tartott kamatát. Ez utóbbi tőkekivonást hozhat a feltörekvő piacoktól – amelybe Magyarország is tartozik –, főleg onnan, ahol túlságosan alacsony a kamat: vagyis a további kamatvágásokat a forinteszközök is megsínylenék.

Az MNB azonban több programmal is megpróbálta tágítani mozgásterét az utóbbi időben. Márciusban a 3 százalékos inflációs célt puhították picit úgy, hogy a 1 százalékpontos toleranciasávot hoztak létre, amellyel rugalmasabbá tették a rendszert. Ezt többek közt azzal indokolták, hogy egyszeri hatásokra ne kelljen reagálnia az MNB-nek. A második, sokkal fontosabb intézkedés az volt, hogy június elején bejelentették a monetáris politikai eszköztár változását: szeptembertől a 2 hetes betét helyett a 3 hónapos lesz az irányadó eszköz, és szigorú likviditásfedezeti mutatót vezetnek be. Ezzel a külföldiek egy része elhagyhatja az országot, a bankok pedig nem parkoltathatják az MNB-nél a pénzüket, hanem állampapírt kell venniük helyette. (Az új MNB-eszköz nem likvid, ezért nem felel meg az új likviditási szabálynak.)

Az MNB programjának célja, hogy külföldi befektetők helyett a hazai bankok finanszírozzák az államadósság nagyobb részét, és a pénzintézetek két év alatt akár 1500 milliárdnyi állampapírt is vehetnek. Mindez azért fontos, mert akár arra is bátoríthatja az MNB Monetáris Tanácsát, hogy 1,5 százalékos szint alá vágja az alapkamatot, hiszen az állampapírok hozamát úgyis lefelé szorítja a következő hónapokban a bankok növekvő kereslete (a mostani 5000-5500 milliárd forintról 1000 milliárdban maximálja az MNB a 2 hetes betétben lévő összeget), hiába válnak a külföldiek számára kevésbé vonzóvá a forinteszközök a szigorodó globális kamatkörnyezetben. 

Egyelőre azonban csak a hozamgörbe rövid oldalán csökkentek nagyot a hozamok – a bankok legszívesebben ide tennék át a pénzt az MNB-ből, de az Államadósság Kezelő Központ nem bocsát ki több rövid papírt, hiszen nem akarja, hogy az adósság lejárata rövidüljön. Miután a hozamok a hosszú oldalon emelkedtek az utóbbi hetekben, főként a görög válság hatására, így a hozamgörbe meredekké vált. Az MNB azonban valószínűleg nem ijed meg ettől, ahogy a forint növekvő volatilitásától és az infláció alakulásától sem. Igaz, a fogyasztói árak közel 2 százalékponttal emelkedtek öt hónap alatt a januári mélypontról, és további dinamikus növekedés várható az év végére, ahogy kiesik az olajárak zuhanásának hatása. A forint azonban éppen jobb formáját mutatja, miután enyhült a görög feszültség, és az MNB eszköztárának változása egyelőre csak átmenetileg gyengítette a devizát.

A piac további kamatvágásokat vár a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1,3 százalék körül látja – hangsúlyozta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. „Az MNB eszköztárának megváltoztatása támogathatja az alacsonyabb kamatszintet, hisz a távozó külföldi befektetők helyett a hazai bankok kényszerülnek majd állampapír vásárlásokra, így tompítható az a veszély, hogy az amerikai kamatemeléssel párhuzamosan csökkenő magyar kamatszint hirtelen tömeges állampapír eladásokhoz vezetne” – vélekedett a szakértő.

A Commerzbank elemzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy 2016-ban negatív lehet a magyar reálkamat, miután az infláció gyorsulni fog. Simon Quijano-Evans és Tatha Ghose úgy véli, hogy emiatt a forint történelmi mélypont közelébe zuhanhat: azt várják, hogy a negatív reálkamat hatására az euró/forint árfolyam a mostani 310-es szintről 325-ig gyengülhet.

Akár a világgal is szembemennek

„A középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat” – írta közleményében a jegybank kamatdöntő testülete. A Monetáris Tanács az új inflációs jelentés ismeretében döntött a kamatról, és helyezte kilátásba a ráta további vágását.

Nem lett igazuk azoknak a szakértőknek, akik azt várták, hogy az MNB most megállítja a ciklust, miután a világ nagy központi bankjai – elsősorban a Federal Reserve – hamarosan a válság kirobbanása óta először kezdenek kamatemelési ciklusba.

Az MNB 0,3 százalékos inflációt és 3,3 százalékos gazdasági növekedést vár az idei évre. Az inflációs és a növekedési prognózisukat is kissé felfelé módosították a három hónappal korábbiról. Jövőre is csak 2,4 százalékos infláció várható, de a gazdasági növekedés üteme 2,5 százalékra csökken. A 2016-os pénzromlási várakozás még alacsonyabb is, mint a márciusi előrejelzés volt.

„A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat” – közölte az MNB.