Sokáig marad az új alapkamat

Az MNB 0,15 százalékponttal 1,35 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Matolcsy György jegybankelnök ezután bejelentette, hogy az alapkamat-csökkentési ciklus véget ért, és az MNB hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntését és Matolcsy György bejelentését kommentálva közölte: megítélése szerint az utalás a hosszan tartó, laza monetáris politikára - jóllehet nem klasszikus előretekintő iránymutatás -  azt jelentheti, hogy a monetáris tanács igyekszik mérsékelni az egyes piaci szereplők körében egyre erősödő rövid távú kamatemelési várakozásokat.

Jackson szerint az MNB-re várhatóan sem az idén, sem jövőre nem nehezedik érzékelhető kamatemelési nyomás, annak ellenére sem, hogy az utóbbi hónapokban ismét pozitív tartományba emelkedett a magyarországi infláció, és valószínűleg ez volt az egyik fő tényezője az enyhítési ciklus befejezésének.

A Capital Economics vezető londoni elemzőjének várakozása szerint a reálgazdaságban még meglévő kapacitástöbblet, valamint az alacsony nyersanyagárak valószínűleg 2015-ben és 2016-ban is az MNB 3 százalékos központi célja alatt tartják az éves magyarországi inflációt.

A Capital Economics előrejelzése szerint mindemellett a magyar gazdaság eddigi erőteljes növekedési lendülete is várhatóan lanyhul a következő időszakban, a költségvetési politika szigorodása és az Európai Unió fejlesztési folyósításainak lassulása miatt.

Jackson közölte: a ház ezek figyelembevételével 2,5-2,8 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütemeket vár a magyar gazdaságban a következő időszakra, és ebben a környezetben azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább 2016 végéig a keddi kamatcsökkentéssel elért 1,35 százalékon marad.

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a kamatdöntést és Matolcsy György bejelentését kommentálva úgy vélekedett, hogy az utóbbi időszakban tapasztalt forinterősödés valószínűleg nagyobb mértékben szigorította a monetáris kondíciókat, mint amennyit az MNB még elfogadhatónak tart, és a monetáris tanács ezért dönthetett a konszenzusos várakozást meghaladó kamatcsökkentés mellett.

A kamatdöntő ülés előtt a londoni elemzői közösség zöme 0,10 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített.

Hewitt szerint a hosszú ideig lazán tartott monetáris politika mellett szólnak egyebek mellett az alacsony kapacitás-kihasználtsági mutatók, különösen a magyar gazdaság fő exportpiacain, valamint az, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés csak fokozatos ütemben zárul.

A Barclays vezető londoni közgazdászának várakozása szerint mindez azt jelenti, hogy a ház által belátható előrejelzési távlatban a jelenlegi szinten marad az MNB alapkamata.