Tartalék: elfogyott a kétharmad

Egyetlen ülésén több mint 91 milliárd forint elköltését engedélyezte a kormány – derült ki a Magyar Közlönyből –, ennek nagy része a tavalyi maradvány felhasználása. Az elmúlt évben a tárcák és az egyéb költségvetési fejezetek (bíróságok, ügyészség, nyugdíj- és egészségbiztosítási alap) a rendelkezésükre bocsátott keretből 56,8 milliárd forintot spóroltak meg teljesen: ez az az összeg, amit úgy nem fizettek ki, hogy kötelezettségvállalások sem terhelik. Ez csak önmagában hangzik nagyon soknak: a költségvetés 17 ezer milliárdot meghaladó főösszegéhez képest elhanyagolható tételről, annak csupán három ezrelékéről beszélünk. Ám ebből a pénzből lehet most 24 milliárd forintot felhasználni a kormány határozata szerint.

Tavaly a nemzetgazdasági tárcánál spórolták meg így a legtöbbet, 15 milliárdot, itt lehet a legnagyobb összeget is elkölteni ebből: 6,5 milliárd forintot, amiből 5,1 milliárd forintot a központi közbeszerzéseknél költenének el. Nagy nyertes a külügy is: a tárca ugyan csak 4,2 milliárdos megtakarítással büszkélkedhet, de a kormány döntésének hála ebből 3,9 milliárd forintot elkölthet. További engedmény, hogy a kormány a meghiúsult projektekre elkülönített pénzek felhasználását is engedélyezte: ezek már kötelezettségvállalással terhelt maradványok, olyan, a tavalyi költségvetésben szereplő keretek, amelyeket el akartak költeni a minisztériumok, le is szerződtek erre, de év végéig nem fizették ki a pénzt.

Az áthúzódó szerződéseket elvben fél évkor le kell zárni (akinek ez nem megy, az idei keretből gazdálkodhatja ki az összeget), ám a kormány ez ügyben engedékeny volt. A Miniszterelnökségen 1,4 milliárd forint tavaly lekötött, de még ki nem fizetett összeg újrafelhasználását engedélyezték annak ellenére, hogy végül a szerződést nem is teljesítették, míg az agrártárcánál 19, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál 37 millió maradt meg így. Hasonlóan nagyvonalú volt a kabinet a június végéig be nem fejezett projektekkel: itt összességében 48,5 milliárd forint elköltését engedélyezte június után is (holott a pénzt alapesetben zárolhatták volna, ezzel jelentős megtakarítást elérve).

További engedmény, hogy a kormány meghosszabbította az összes olyan projekt lezárásának kötelezettségét, amelyre korábban a rendkívüli tartalékból adtak pénzt. Az ilyen egyedi pénzosztásoknál általános feltétel az utólagos elszámolás és a maradvány visszafizetésének kötelezettsége, aminek a határideje mindig a következő év június 30. Ezt a határidőt aztán meg szokták hosszabbítani: ez történt most is. Így elég lesz jövőre elszámolni a 2013-ban kapott támogatással a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójánál vagy a MOB-nak a kiemelt sportágak sportágfejlesztési koncepciójához kapott 8,7 milliárd forinttal. A lista 33 tételből áll – de a kormány itt sem állt meg. A tárcák ugyanis 17 milliárd forintot kaptak ezeken felül a rendkívüli tartalékból. A pénzből 8 milliárd forint jut a szociális ágazatra – jelentős része a dolgozóknak, illetve bérkiegészítésként –, 5 milliárd forint megy a honvédség felső vezetésének (a vezérkarnak és az Összhaderőnemi Parancsnokságnak), ezenkívül 2 milliárd forintot kap a külügyi tárca igazgatása is, másfél milliárdot pedig a katasztrófavédők.

A mostani 17 milliárdos kiadással együtt a Világgazdaság számításai szerint a 100 milliárdos tartalékból az idén már 67,8 milliárd forintot használt fel a kormány. A legnagyobb összeg januárban ment el: 18 milliárdot adtak a nemzeti közműszolgáltató és a központi adatfeldolgozó cégek megalapítására. A második legnagyobb egyedi összeg a déli határzárra elköltött 6 milliárd volt (a szociális ágazatra fordított 8 milliárd több különböző tételből áll össze). A tárcák közül a legnagyobb nyertes a külügy volt, a mostani 2 milliárddal együtt már 5,5 milliárd forintot kapott összesen a rendkívüli keretből, igaz, a pénzből jutott a Liget projekt előkészítésére is 2,2 milliárd, ezenfelül további 500 millió az állatkert megújítását jelentő Mesepark projektre is.