Átírták a pályázati menetrendet

Megjelent végre az a kormányrendelet, amely támpontot ad a vállalkozásoknak, hogy nagyjából mikor számíthatnak azokra az uniós pályázatokra, amelyekre eddig mindhiába vártak. Az eredeti menetrend szerint ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (Ginop) mintegy ötven felhívása legkésőbb őszig elérhetővé vált volna, ám csak huszonkettőt sikerült kiírni. A kormányzat azzal indokolta a késlekedést, hogy menet közben újragondolták és jobban az igényekhez igazították a támogatásokat.

Így aztán, ahogyan a legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, a Ginop 2015. évi pénzügyi kerete 902 milliárd forintra nőtt. Ez több mint 150 milliárd forint pluszt jelent a még tavasszal közzétett első hivatalos tervhez képest. Menet közben egyes pályázatoknál már történtek keretemelések, így a legutóbbi állapothoz nézve 74 milliárd forinttal lett több pénz a Ginopban. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos pénzügyi kerete megnyílik a pályázók előtt.

Tekintettel arra, hogy a rendelet hamarabb elkészült, mint ahogyan megjelent, ismét belekerültek olyan dátumok, amelyeket nem sikerült tartani. Például a meghirdetett jogszabály szerint a „Beszállítói integrátorok és beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” felhívásnak szeptemberben meg kellett volna jelennie, de ez idág nem írták ki. A korábbi kormányzati bejelentéseknek megfelelően 34 milliárd forintra emelték a tavaly ősszel meghirdetett eszközbeszerzéses pályázat keretét azért, hogy az összes, formailag és tartalmilag megfelelő dokumentációt produkáló nyertest ki tudják fizetni. Az idén nyáron ugyanebben a témában megjelent felhívásban 20-ról 40 milliárd forintra emelkedett az elérhető támogatás.

A Ginop nyolc lába (prioritása) közül az egyiket teljes mértékben amputálták a jogszabály szerint. Az eredeti elképzelések szerint energetika témakörben még nyáron megjelent volna 3 pályázat, 6-6 milliárd forintos kerettel. Ezek épületenergetikai fejlesztésekre és megújuló energiaforrások használatára adtak volna pénzt. A legújabb menetrend azonban mindössze annyit ír erről: „A 2015. évben a 4. prioritásban nem jelenik meg felhívás.” Ezek szerint egyelőre még áll Lázár János miniszter bejelentése, miszerint a lakossági energiahatékonyság növelésére nem lesz uniós támogatás, a pénzt inkább kormányépületek modernizálására fordítják.

Ha nem is ennyire brutális az átalakulás, de a pénzügyi eszközök prioritás is összébb ment, az eredetileg tervezett 12 felhívásból 5 maradt meg, nagyjából 100 milliárd forintos pénzügyi kerettel a közel 170 milliárdból. Nemcsak a pénzügyi keret, de a tartalom is változott, s ha minden igaz, akkor az év végéig két mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló lehetőség valóban meg is megnyílik, az egyik hitel a versenyképesség növeléséhez kapcsolódik, a másik kombinálva van a cégek termelési kapacitásbővítését célzó normál, vissza nem térítendő támogatással. Közel 80 milliárd forint jut e két hitelre.

De nem is igazán lett volna értelme beharangozni az összes visszatérítendő támogatást tartalmazó felhívást, mivel még nincsenek kiválasztva azok a pénzügyi közvetítők, amelyek majd eljuttatják a forrásokat a vállalkozásokhoz. Ugyanis az erre vonatkozó uniós irányelv sem jelent még meg. A szándék szerint a kölcsönök, kombinált hitelek az MFB Pontokon érhetők majd el. Az új modellben a Magyar Fejlesztési Bank maga szerződik a pályázókkal, és saját kockázatára finanszíroz, míg a kiválasztott partnerek a kihelyezéshez kapcsolódó részfeladatokat, valamint a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését segítő egyes résztevékenységeket végezik az MFB számára. Azt ígérik, hogy az egy másik jogszabályban meghirdetett 400 MFB Pont 2016 végére fog működni. A pénzügyi eszközök prioritásban különben a hét évre 730 milliárd forintnyi visszatérítendő közösségi forrás van.

A központra koncentrálva

Az új menetrend érdekessége, hogy nem kecsegteti túl sok jóval az ország központi régiójának cégeit. A Ginop tükörpályázatai a központi régióban, alacsonyabb támogatási intenzitással és kisebb pénzügyi kerettel a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (Vekop) jelennek majd meg. De most úgy tűnik, a Vekopban egyelőre a kiemelt projektek vannak előnyben, amelyek viszont nem a cégek fejlesztéséről szólnak. A budapesti és a központi régió vállalkozásainak számára tovább tartanak a sanyarú idők.