Ellenőr lesz a tanácsadóból

Az elmúlt két évben évente két-három uniós pályázati felhívás jelent meg, alacsony pénzügyi kerettel, szemben a korábbi évek 200-300 kiírásával. Ezen országszerte mintegy háromezer vállalkozás nagyjából tízezer tanácsadója osztozott – mondta lapunknak Maróczi Imre, a Pátosz elnöke. Sanyarú két év áll a piac mögött, sokan tönkrementek – tette hozzá. Tetszhalott állapotban volt az uniós pályázati piac Essősy Zsombor a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint is.

Ahogyan a szakemberek mondják, azok tudták átvészelni ezeket az éveket, akik projektmenedzsment-feladatokat láttak el olyan vállalkozásoknál, önkormányzatoknál, állami intézményeknél, amelyeknek korábban uniós támogatást nyertek. Ezek a munkák mostanában futnak ki.
A talpon maradóknak is azzal kell azonban szembenézniük, hogy a kormányzat szándéka minél alacsonyabb szintre szorítani a pályázati tanácsadók részvételét az uniós pénzek felhasználásában.

Nem lehet tudni, pontosan hogyan fog működni a rendszer, hiszen csak mostanában jelennek meg a 2014–2020-as időszak pályázati felhívásai, s azok akár egyenként is más-más lehetőségeket biztosíthatnak. Annyi tudható, hogy ki vannak zárva a tanácsadó cégek azon pályázatok és projektmenedzsmentek esetében, ahol állami vagy önkormányzati érdekeltségű fejlesztések megvalósításáról van szó.

Így például a piaci szereplőknek nem is érdemes nézegetniük a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) felhívásait, azok kezelése ugyanis a megyék kezében lesz. De ott sem rúghatnak labdába, ahol ugyan vállalkozásoknak szól a pályázati kiírás, ám a feladatra alakult konzorciumban állami szereplők is vannak, vagy ha szennyvíz-, ivóvízberuházásról van szó. A pályázati források nagyjából 50 százalékának felhasználásában tehát kérdéses, hogy tudnak-e, s ha igen, akkor milyen formában tudnak szerepet vállalni a tanácsadó vállalkozások.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese tavaly (amikor még csak tervezték a 2014–2020-as időszakot) azt nyilatkozta, hogy a korábbi kormányzatok pályáztatási gyakorlata átláthatatlan s a korrupció melegágya volt. Szerinte a pályázatírók úgy kaptak jutalékot, hogy arra sem a kormány, sem az unió nem biztosított forrásokat: a cégek úgy kapták meg a jussukat, hogy túlárazták a pályázat költségvetését, vagy elbújtatták a projektmenedzsmentbe a sikerdíjukat. (Cégek esetében a pályázatírást egyébként sem akkor, sem most nem lehet elszámolni az uniós támogatású projektek terhére.) Azt ígérte, hogy az új rendszerben sokkal egyszerűbb lesz pályázni, olyannyira, hogy a vállalkozások akár maguk is elvégezhetik ezt a feladatot.

– Ki lehet mondani, hogy a vállalkozások pályázzanak maguk, ám ettől még nem fognak, hanem épp ahogyan eddig, most is tanácsadót fognak fogadni – állítja Essősy Zsombor. Maróczi Imre szerint ez pont annyira egyértelmű, mint ahogyan az emberek az adóbevallásukat sem készítik el, s a könyvelésüket sem maguk végzik, hanem megbízzák azokat a vállalkozókat, akik rendelkeznek speciális tudással. Nem egyszerű az uniós szabályoknak megfelelő megvalósíthatósági tanulmányt vagy stratégiát írni – hangsúlyozzák a szakértők.

Más problémát is látnak. Attól például, hogy a megyéknek vagy az önkormányzatoknak az előírások értelmében maguknak kell írniuk a pályázatokat és menedzselniük a fejlesztéseket, még nem lesz erre lehetőségük. Egyrészt nincs hozzá megfelelő számú és megfelelő színvonalú szakértelemmel bíró munkatársuk. Több száz pályázati piacon tapasztalt embert kellene felvennie a költségvetési szektornak, hogy képes legyen megbirkózni a feladattal – mondta Essősy Zsombor.

Ugyanakkor egy kis önkormányzatnak nem feltétlenül éri meg teljes munkaidőben alkalmazni egy uniós szakembert, mert mondjuk egy évben mindössze 60 olyan nap van, amikor szükség van a tudására – tette hozzá Maróczi Imre. A szakértők magától értetődőnek tartják, hogy azok az önkormányzatok, amelyek eddig pályázatíró és projektmenedzsmentcégeket fizettek, most majd kissé átnevezve őket, külső szakértőként vagy ellenőrként adnak feladatot nekik. Már ha tényleg nem tudják megoldani ennek finanszírozását saját erőből. Arra azonban senki sem tudja a korrekt választ, hogy hogyan fog működni a rendszer.

Az igazi pályázati dömping csak mostanában indul, s az év végéig tömegesen jelennek meg a felhívások. A pályázati piac 50 százalékát kitevő állami szektort közvetlenül, állami alkalmazásan álló pályázatírókkal akarják kiszolgálni, ráadásul a hét évre szóló összes felhívást 2017 közepéig ki akarják írni. Kell a kapacitás. S az sem biztos, hogy a tavaly beígért szigor, amely a tanácsadó cégek elutasításáról szólt, menet közben tényleg nem enyhül majd. Évi 2000 milliárd forint kifizetéséről van szó, és most már a kormányzat szereplői is egyre gyakrabban hangsúlyozzák: nem mindegy, hogy ez tényleg el is jut a gazdaságba, vagy a kasszában marad.

Tizenkétezermilliárd forint

2014–2020 között 12 ezermilliárd forint fejlesztési támogatást használhat fel Magyarország. Az összeget hét operatív program keretében osztják majd szét a kedvezményezettek között. A szándék szerint a források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy majd. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kerete 8,8 milliárd forint, s ez az a fejezet, amelyben leginkább szerepet kaphatnak a piacról élő pályázati tanácsadók.