Több pénzt költött K+F-re Magyarország

Tavaly kutatás-fejlesztésre a GDP 1,38 százalékát fordították Magyarországon, ami 441 milliárd forintot tett ki – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ez 5 százalékkal több, mint 2013-ban, a GDP-arányos érték mégis kissé csökkent a 2013-as 1,41 százalékról. Ez azért következhetett be, mert a gazdaság többi szegmense gyorsabban nőtt a K+F-nél. Csökkent a K+F-ben foglalkoztatottak részesedése is az összes foglalkoztatott létszámához viszonyítva. Az országban majdnem 3 ezer kutatóhely működött 2014-ben, 165-tel kevesebb, mint 2013-ban.

Magyarország GDP-arányosan kevesebbet költ K+F-re, mint az EU-átlag, ahol a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítják erre. A K+F-ráfordításon belül a költségek összege 372 milliárd forint volt, ami majdnem 10 százalékkal több az előző évihez képest. Ezzel szemben K+F-beruházásra – a megelőző év magas bázisához képest – 14 százalékkal kevesebbet, 63,5 milliárd forintot fordítottak. A jelentős csökkenés ellenére ez az összeg még mindig jóval magasabb, mint a 2012-es.

A legnagyobb, 46 százalékos visszaesés a kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél következett be, de a vállalkozások is 5,3 százalékkal kevesebbet költöttek beruházásra. Nemzetgazdasági szinten a K+F-beruházások visszaesésének fő oka az államháztartási szektor építési beruházásainál látott 89 százalékos csökkenés, amely az előző két évben végrehajtott nagyarányú ingatlanfejlesztéssel függött össze.