Csúszik a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásainak kivesézése

Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának (fb) elnöke egy héttel elhalasztotta a hatfős testület múlt péntekre tervezett ülését, mert külföldi elfoglaltsága miatt nem volt ideje áttanulmányozni a tavaly ősszel elkezdett három vizsgálat megállapításait – közölte a Világgazdasággal az fb titkársága. Mindenekelőtt a Jobbik által delegált tagnak, Nyikos Lászlónak a jegybanki ingatlanvásárlásokról készített 70 oldalas jelentéséről van szó, amelyet Papcsák február 18-án kapott kézhez – közölte lapunkkal az érintett. Emellett az fb-nek a Pallas Athéné alapítványok létrehozásának körülményeire, jogszerűségére, valamint a 2018 végéig 100 millió eurós keretösszegű műkincsvásárlási Értékprogramra vonatkozó vizsgálati jelentéseket is meg kell tárgyalnia.

Minek kellett az MNB-nek egy Four Seasons Hotel szintű luxusépületet, az Eiffel Palace-t az adófizetők pénzéből, közel 18 milliárd forintért megvásárolnia? – említett egy példát lapunknak Nyikos, mit kér számon az MNB igazgatóságán, amely 18 oldalon észrevételezte a jelentését. Hogy miként, azt az fb-tag a testület ülése előtt még nem kívánta nyilvánosságra hozni. Ha azonban tagtársai nem értenek egyet megállapításaival, akkor él azzal az ügyrend adta jogával, hogy különvéleményt fogalmazhat meg, amelyet ismertet a sajtóval – helyezte kilátásba Nyikos, aki a március 4-i ülés előtt még szeretne beszélni Papcsákkal.

A jegybank igazgatósága 2013-ban különített el 90 milliárd forintot ingatlancélokra, ebből 50 milliárdot vásárlásra, 40 milliárdot pedig felújításra. Ennek több mint a felét már elköltötte, az Eiffel Palace mellett olyan épületekre, mint a tiszaroffi Borbély-kúria, a régen a Luxus Áruháznak helyet adó Vörösmarty téri Kasselik-ház, a volt Lónyay-villa a budai Várban, az egykori Várkert kaszinó, egy svábhegyi luxusvilla, egy Úri utcai műemlék épület, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykori kémiai kutatóintézete. Kacérkodik az MNB a Bálna megvételével is, noha ez nem lesz könnyű; a Népszabadság értesülései szerint Tarlós István leállíttatta a főváros tulajdonában lévő intézmény értékesítésének előkészítését.

Nyikos abba is beavatta lapunkat, hogy a jegybanktörvény módosítására tesz javaslatot. Példa nélkülinek tartja ugyanis – közölte korábban a Magyar Nemzettel –, hogy a törvény szerint az igazgatóság dönthet a jegybank nyereségéről, mondván, ezzel a magyar állam lemond tulajdonosi jogainak érvényesítéséről. Nem kevés pénzről van szó: az MNB 2015-ben rekordszintű, 95 milliárd forint nyereséget ért el, amit az igazgatóság várhatóan eredménytartalékba helyeztet – közölte egy hete a jegybank –, az állomány így 150 milliárdra hízhat.

Nyikos azt is sérelmezi, hogy noha a jegybanktörvény szerint alapítványok támogatására, vagyonnal való ellátására a bírságokból befolyó pénzből költhet az MNB, aminek összege tavaly közel 2,2 milliárd forint volt, ennek mégis több mint a százszorosát, eddig összesen 265 milliárdot fordított ilyen célra.

Módosították a jegybanktörvényt

Már ma elfogadta a parlament a fideszes Bánki Erik azon javaslatát, amely a jegybanktörvény módosítása révén titkosítaná az MNB által tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok adatait, egyúttal emelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint vezető tisztségviselőinek díjazását. A Matolcsy Györgynek járó eddigi 2,5 millió forint körüli havi bér 5 millióra, az alelnököké 4,5 millió forintra emelkedne, a monetáris tanács tagjai havi 3 milliót kapnának, ahogy a felügyelőbizottság tagjai is. Az fb-elnök Papcsák Ferenc tiszteletdíja 1,2 millióról 3,5 millióra nőne.