Lázár szabad utat engedne a költekezésnek

Bármikor bármire vállalhatna költségvetési kiadási kötelezettséget a kabinet, és a tartalékot is elkölthetnék már az év elején – tulajdonképpen ezt tartalmazza a kormány államháztartási törvényt (aht) módosító rövid javaslata, amelyet az eddigi szokásokkal ellentétben nem Varga Mihály nemzetgazdasági, hanem Lázár János kancelláriaminiszter jegyez. A napi.hu értesülése szerint a Nemzetgazdasági minisztériumban „nem lelkesednek” a fejük felett készülő javaslatért, amellyel a nullás költségvetés is megkérdőjelezhetővé válik.

A javaslat indoklása szerint azért született, hogy a kormány akkor is dönteni tudjon valamely kiemelt közfeladat ellátásáról, ha arra az előirányzat csak később biztosítható – értsd: ha nincs rá pénz. A jogszabálytervezet azzal egészítené ki az az aht megfelelő paragrafusait, hogy a kormány akkor is dönthet kiadásról, ha annak nincs meg a forrása, miközben a megfelelő összeg előteremtését a nemzetgazdasági miniszterre bízzák, év végi határidővel.

A módosítás ezen kívül elveszi Varga Mihály azon jogát, hogy a tartalék felhasználásába beleszóljon: ma az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése alapján dönthet csak a kabinet erről, míg a módosítás szerint ez a kitétel kikerülne a törvényből. Így a kormányfő – vagy helyettese – tulajdonképpen bármikor, bármely miniszter kérésére hozhatna döntést a tartalék felhasználásáról: az egyedi kormányhatározathoz ugyanis nincs szükség a kabinet ülésére. A két javaslat együttesen azt is jelenti, hogy akkor is lehet tovább költekezni, ha a tartalék teljesen elfogyna – a napi.hu szerint az is előfordulhatna, hogy mindezt Varga tudomása nélkül teszik meg.

Ráadásul az a fék is kikerülne a rendszerből, amely az év elején megakadályozta a költekezést. Eddig az első félévben a tartalék 40 százalékára vállalhatott csak kötelezettséget a kormány, most ez úgy módosul, hogy az első félévben a tartalék 40 százalékát költheti csak el – vagyis döntést arról lehet hozni, hogy majd júliusban mire adnak pénzt.

Mindez annyit jelent, hogy a kormány év közben úgy vállalhatna többletkiadást, hogy csak utólag a zárszámadás során számol be erről a parlamentnek. (Eddig a nem tervezett kiadások miatt – főként ha arra a tartalék nem volt elegendő – módosítani kellett a büdzsét, ami a többség birtokában sosem jelentett problémát). Miután korábban az Országgyűlés már felhatalmazta a kormányt, hogy év közben szabadon hozzon létre jogcímeket a büdzsében, így a mindenkori miniszterelnök tulajdonképpen rendeleti úton módosíthatja majd a büdzsét. Vagyis: bármilyen költségvetést fogad el a Parlament, azt a kormány teljesen megváltoztathatja.

A javaslat indoklása szerint a törvény azért nem csorbítja a költségvetési jogokat, mert a hányt nem lehet növelni, hiszen a forrásbiztosítás „kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet”. Igaz, azt az indoklás is megemlíti, hogy az átcsoportosításhoz „az érintett az érintett fejezetet irányító szerv egyetértése, jóváhagyása, stb. nem szükséges”. Vagyis: attól, hogy a Parlament az egészségügyre irányzott elő egy összeget, még lehet a pénzt a stadionokra fordítani anélkül, hogy a szakminiszter ebbe belemenne. Ennek indoka, a javaslat szerint, hogy így a pénzt ott használják fel „ahol a tényleges kiadási szükséglet felmerül”.

A napi.hu szerint a javaslatot a kedvező költségvetési helyzet árnyalja, Miután a tavalyi hiány a tervezett 2,4 százalék helyett 2 százalék alá (1,8-1,9 százalék körülire) csökkenhetett, valószínű, hogy az idei deficit is alacsonyabb lesz. A tervben 2 százalék szerepel, ám akár 1,5 százalék is alatt lehet a deficit, vagyis a mozgástér nagy. Ennek kihasználásához a jelenlegi szabályok szerint módosítani kellene a költségvetési törvényt, amit a módosítás feleslegessé tesz.