Rekordot döntött az első negyedévben a magyar büdzsé

Márciusban elmaradt az első két hónapban „megszokott” rendkívüli társasági adóbevétel, de így is rekordalacsony hiánnyal zárta az első negyedévet a magyar költségvetés. A harmadik hónap végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya a Varga Mihály vezette gazdasági tárca szerint 126 milliárd forint volt, ami a teljes éves tervnek alig a 16 százalékát teszi ki. Az első negyedév végén legtöbbször a deficit az előirányzat közel felét (de legalább a 40 százalékát) éri el, de volt már példa arra is, hogy a terv 80 százalékán állt a hiány és mégis sikerült az év végére hozni az eredeti szintet. A nemzetgazdasági tárca a részletes adatokat ismertető jelentésének értékelése szerint a kedvező eredmény „a felelősségteljes költségvetési politikának” köszönhető – bár azért a jelentés részleteiből másra is fény derül.

A költségvetés bevételei 55 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakáét, amiből 45 milliárd forintot a társasági adóbevételek tettek ki. Ez a január-februári rekordbefizetésnek köszönhető, amit szakértők leginkább az adóhitelnek tudnak be: ebből a forrásból ugyanis óriásbevétele származhat az idén a költségvetésnek, a hírek szerint egyetlen multinacionális cég a kedvező feltételek okán itt elszámolt bevétele miatt. Persze a tavalyinál magasabbak az áfa-bevételek is, az összesen 4,5 százalékos növekedést a tárca részben a gazdaság fehérítésével részben a fogyasztás növekedésével magyarázza. Ez utóbbira utal a bérhez kötődő bevételek növekedése is, az szja-befizetések 3,6 százalékkal, a járulék típusú bevételek mintegy 7 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél.

Az alacsony hiány leginkább az uniós programok átmeneti leállásának következménye: az idén mindössze 160 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen az első negyedévben, míg tavaly 485 milliárd forintot. Igaz mindezzel párhuzhamosan a saját finanszírozású kiadásoknál a tavalyi közel 290 milliárd után az idén az első negyedévben 421 milliárd volt a költés, leginkább az útfelújítási program előrehozott kiadásai, illetve a megyeszékhelyek támogatására átutalt összegek miatt. Nagyobb megtakarítás még a kamatkiadásoknál keletkezett: a múlt év első három hónapjában 307, az idén az első negyedévben viszont csak 205 milliárd forintot kellett erre költeni. A rossz hír, hogy ez utóbbi a tárca szerint nem csak az alacsonyabb kamatkörnyezet, de az eltérő lejáratok miatt is kedvezőbb, míg az uniós kiadások esetében a második negyedévtől várnak gyorsabb ütemű költekezést.