Jó ötlet volt-e pénzosztásba kezdeni? - Öt órájuk maradt aludni a képviselőknek

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke:
A KT véleményezte a 2016-os költségvetés módosítására irányuló indítvány tervezetét, és megállapította, hogy a bevételi és a kiadási oldalon ugyanazon arányú változás van, így a módosítás nem változtatja meg az államadósság-mutatót, tehát nem látunk indokot arra, hogy a módosítás ellen kifogást emeljünk. A KT a 2017-es tervezetet is megalapozottnak találta. A magam részéről nem zárom ki idén a tervezett 2,5 százalékos GDP-növekedésnél kismértékben jobb teljesítményt. Az adott körülmények között szükség van a növekedés megtámogatására, mert a gazdaság kis- és közepes vállalatainak hatékonysága ma még ezt a segítséget nem nélkülözheti. A változás esélyt jelent, és ezt hiba lenne nem támogatni.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza:
Nem értek egyet a hiány növelésével. Két százalék alatti deficitet kellene tartani, és lehetne észszerűbben költekezni a kiadások megemelése nélkül is. Az állam működése továbbra is túl drága, ennek lefaragásából kellene az alulfinanszírozott területekre költeni. Azért sem kedvező, hogy most nő a hiány, mert éppen megy a magyar gazdaságnak, és a világon sem ütött be egy új válság. Erről eszembe jut a tücsök és a hangya meséje: amíg nyáron a tücsök muzsikált, addig a hangya dolgozott, takarékoskodott, s a tücsök télen éhen maradt. Ha a közeljövőben beüt egy gazdasági válság, akkor 75 százalékos GDP-arányos adóssággal vágunk neki, míg 2007-ben 65-tel indultunk, ez pedig nem túl kedvező.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza:
A mély recesszióból kilábalva a fejlett gazdaságok az alacsony növekedés betegségében szenvednek. Larry Summers, az USA egykori pénzügyminisztere ezt a jelenséget tartós stagnálásnak nevezte el. A problémának különböző okait szokás felsorolni, kezdve a demográfiai trendektől egészen az új technológiák hatásáig, de az esetleges megoldásokat illetően rövidebb a lista. Mindazonáltal a költségvetési lazítás, annak is leginkább az infrastruktúra fejlesztését szolgáló kormányzati beruházási tétele többször is felbukkan mint kívánatos gazdaságpolitikai beavatkozás. A hazai költségvetési lazítás tehát nem egy újabb unortodox különcség, hanem mainstream gazdaságpolitikai növekedésélénkítő eszköz.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza:
A 2017-es költségvetési tervezet jelentős fordulatot mutat az előző évek szigorú fiskális pályájához képest: a deficit és az adósságcsökkentés helyett a GDP-növekedés válik fő céllá. Választásokhoz közeledve ez nem meglepő, a többletköltések ráadásul segíthetnek a csökkenő EU-források növekedésre gyakorolt negatív hatásának a tompításában. A „lazulásra” is megvan a mozgástér, hiszen még a megemelt cél is jóval a maastrichti 3 százalék alatt van. A lazább költségvetés átmenetileg támogatja a növekedést, kérdés, hogy az oktatásba, egészségügybe juttatott extra pénzeket hogyan használják fel. Ahhoz, hogy tartósan magasabb növekedési pályára álljunk, komoly szerkezeti intézkedésekre is szükség lenne.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:
A költségvetés idén és jövőre is a lazításról szól, hiszen a kormány jól láthatóan költekezésbe kezdett. A gazdaságpolitikai mix megváltozása meglepő fordulatot jelent, és egy viszonylag kedvező gazdasági növekedés melletti fiskális lazítás prociklikus költségvetésre utal, ami nem szerencsés. Egy túlzott lazítással beszűkül a jövőbeli mozgásterünk, amelyre pedig szükség lehetne, ha igazán nehézre fordul a helyzet. A körülményeket figyelembe véve azonban jól is elsülhet ez az éles váltás. A jegybankok kifogyni látszanak a tűzerőből: nem képesek felpörgetni a gazdaságot, az inflációt, de a fiskális politika talán segíthet. Azt gondolom, hogy most a költségvetési lazítás nem cél, csupán egy eszköz.

Névadási vita a büdzséről

Mindenki máshogy nevezte el a jövő évi költségvetés-tervezetet a tegnap reggel kezdődött, kongó padsorok között tartott maratoni költségvetési vitában. A képviselőknek elvben alig több mint öt órájuk maradt aludni éjjel, hiszen a 30 órás időkeretet az Országgyűlés vezetése két napra osztotta el: a szerda reggeli kezdés után az egész napos vita éjjel negyed háromig tartott, ma pedig ismét nyolckor kezdhetnének a képviselők, hogy majdnem éjfélig foglalkozzanak a büdzsével.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az expozéjában mindenesetre szokás szerint az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséjének nevezte a 2017-es költségvetést, mondván, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa, és „az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programjára” 211 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol. Az adósságmutató 71,9 százalékra csökken, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál. Megismételte, hogy a jövő évi büdzsé minden szakterület számára többletforrást juttat, miközben jelentős források állnak rendelkezésre a béremelések folytatására is.

Varga szavait folytatva a Fidesz vezérszónoka, Szűcs Lajos az előrelépés költségvetésének nevezte a büdzsét – szintén az áfacsökkentést és az otthonteremtést emelve ki. Hargitai János a KDNP álláspontját ismertetve ugyanezt úgy aposztrofálta, hogy a jövő évi lesz a családok számára legkedvezőbb költségvetése a polgári kormányoknak.

Tóbiás József, az MSZP elnök- frak­cióvezetője viszont a szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amely szerinte alapjaiban elhibázott, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti.

A Jobbik a „kiszáradt gazdaság” költségvetésének tartja a büdzsét, Z. Kárpát Dániel, a párt vezérszónoka szerint számos ponton „szakmai blődlik” szerepelnek az előterjesztésben. Kitért arra is, hogy az áfacsökkentés egy átlagos család fogyasztói kosarának 6-7 százalékát érinti csupán.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka a további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte el a büdzsét. Szerinte ez a költségvetés a ma rendelkezésre álló alternatívák között a legrosszabb választás, rossz döntéseket tartalmaz rosszul kitűzött célok érdekében, nem old meg sürgető problémákat, és nem segít Magyarországon. „Nem jó másra, mint növelni a szakadékot a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között” – mondta.