Kizárólag a Fidesz–KDNP-frakció képviselőinek néhány javaslatát támogatta a kormány az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén, míg a frakció néhány olyan indítványt is fenntartott a kabinet ellenében, amelyekre az nem mondott volna igent. Igaz: Banai Péter Benő államtitkár hangsúlyozta, hogy a támogatásról szóló nyilatkozata a nemzetgazdasági tárca és nem a kormány álláspontját képviseli, vagyis egyelőre kár lenne valóban a kormány és a frakció ellentéteként beszélni minderről.
Elnyerte például a pénzügyi kormányzat jóindulatát – és így a bizottság támogatását is – Németh Szilárd Fidesz-alelnök indítványa: a csepeli képviselőként és a Magyar Birkózó Szövetség elnökeként egyaránt tevékenykedő egykori rezsibiztos a csepeli Központi Birkózó Akadémia létrehozására indítványozott egymilliárd forintot. Pozitív fogadtatásra talált Font Sándor javaslata is, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatását emeli meg 70 millió forinttal – az indítvány érdekessége, hogy a képviselő azzal érvelt: e nélkül csökkenne a testület támogatása (miközben a tárca visszautasította, hogy bárhol lenne megszorítás a költségvetésben). Támogatta a kormányzat képviselője, hogy a diákolimpia 130 millió forinttal nagyobb összeget kapjon jövőre, és hozzájárult ahhoz, hogy 100 helyett 250 millió álljon rendelkezésre a szénbányák revitalizálásának előkészítésére. A szociális érzékenység jeleként a kabinet odaállt Tapolczai Gergely 22 millió forintos módosítása mellé: támogatják a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, hogy novemberben megrendezze A jelnyelv használata: úton a teljes társadalmi befogadás felé című nemzetközi konferenciát.
Más tekintetben azonban a bizottság kormánypárti többsége nem minősült ilyen lágyszívűnek. Például meghallgatták ugyan, de minden további nélkül elutasították annak a 16 civilszervezetnek a javaslatát, amelyek közösen léptek fel egy szerintük igazságosabb és hatékonyabb büdzsé érdekében. A civilek nevében felszólaló Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője arra tett javaslatot, hogy a sportcélú társasági adókedvezmény 90 milliárdjáról ne mondjon le az állam, hanem a pénzt használja fel arra, hogy a családi pótlék visszanyerje 2008-as értékét (azóta nem emelkedett). Át se nézték azokat az indítványokat, amelyekben a Levegő Munkacsoport 27 olyan területet jelölt meg, ahol a kormány nyíltan vagy burkoltan támogat súlyosan környezetszennyező tevékenységeket. Mindemellett elvetették Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének a javaslatát is, aki a bírói illetményalap emelését indítványozta, mondván: ezzel számoltak eleve a büdzsében, csak a számot nem írták át. A testületen átment azonban – a kabinet támogatása nélkül, a kormánypárti frakció külön kérésére – az a két javaslat, amelynek értelmében Debrecen ingyen kapná az államtól a légi irányítást. Jól fogadták Lezsák Sándor azon indítványát is, amely a hiány és az adósság növelésének árán a hozzá köthető Lakitelek Népfőiskola működtetését átvevő alapítványnak ad 1,5 milliárd forintot, hogy méltó székhelyet alakíthassanak ki. Bizottsági hátszelet kapott Szatmáry Kristóf is, aki 100 millió forintot javasolt a saját maga által vezetett BVSC támogatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.