Összesen 21 milliárddal növelné a hiányt a Fidesz

A költségvetéshez 1122 módosító indítvány érkezett, ám ebből mindössze ötvenet jegyeznek kormánypárti honatyák. A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége nem adott be semmilyen javaslatot, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők nem kívántak lobbizni egyetlen szervezetért, területért vagy települési fejlesztésért sem, csak lehetséges, hogy más utat választottak. Miután azonban a parlamenti vitában a kormánypárti indítványoknak van esélyük, ezeket érdemes áttekinteni: az elmúlt tíz évben nem nagyon volt példa arra, hogy ellenzéki módosító átment volna a költségvetési szavazáskor.

Az adósság nem számít!
A kormánypárti képviselők láthatóan csokorban adták be az indítványokat: a Pest megyei honatyák például szépen egymás után mentek, és kértek néhány százmillió forintot egy-egy, a körzetükhöz tartozó fontos fejlesztésre – apró szépséghiba azonban, hogy egyikük sem jelölt meg forrást. Ezek a változtatások – ha ebben a formában fogadják el őket – a hiányt és az adósságot emelnék tovább. A beadott ötven módosításból 14 emeli a deficitet, ebből hetet adtak be a Pest megyei képviselők, összesen 1,6 milliárd forintot költenének el arra, amire helyben szükség van: Budakalászon csapadékvíz elvezetésére, Acsán termálkút fúrására, Vecsésen rendelő, Tárnokon iskola felújítására, Gödöllőn a városi sportuszoda közúthálózati kapcsolatának kialakítására.

A nagyobb összeget kérők közé tartozik Nagy István mosonmagyaróvári képviselő, aki a helyi ipari park telítettsége miatt vasúti felüljárót építene oda, hogy a területet tovább lehessen bővíteni a most akadályt jelentő síneken túl is. A 3,3 milliárdos beruházás szerinte az odatelepülő cégek révén gyorsan megtérülne. Ennél is többet szeretne Jász-Nagykun-Szolnok megye két képviselője: Boldog István és Bene Ildikó az ottani utakra 10 milliárd forintot költene. Nem aprózzák el azonban a fővárosi képviselők sem, többen (így például Szatmáry Kristóf, Németh Szilárd és Révész Máriusz) közösen javasolják, hogy 2 milliárd forintot különítsenek el normatív támogatásként a burkolatlan budapesti utak aszfaltozására. Fónagy János fejlesztési államtitkár pedig a zugligeti lóvasút épületének helyreállításához szeretne elkülöníteni 622,3 millió forintot, szintén forrás megjelölése nélkül, vagyis a hiány és az államadósság növelésének terhére.

Majd nőnek a bevételek!
A kormánypárti honatyák javaslatai – ha ebben a formában fogadnák el őket – 21 milliárd forinttal emelnék meg a hiányt. Kész szerencse, hogy a vita során a bizottságokban mindig átírja ezeket a kormány. Erre azért is szükség van, mert a képviselők nem feltétlenül a legjobb forrásokat találják meg: a honatyák előszeretettel csökkentik az állami garanciavállalási kifizetéseket (Mehib, Eximbank és az Agrárgarancia alapítvány esetén), ami elvben azzal járna, hogy az állam nem fizeti ki, amit vállalt. A garanciakifizetésekből ily módon 6 milliárdot csippentenek le.

További lazításnak számít a bevételek – indoklás nélküli – növelése is: az áfabevétel emeléséből két indítványban teremtenek a honatyák tízmilliárd feletti forrást. Az egyikben a Jászberényt az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út befejezéséhez 7,2 milliárd forintot javasol elkülöníteni Pócs János, a körzet képviselője, mert úgy gondolja, hogy ha „ha Jászberény fejlődik, akkor a Jászság, a megye és az ország fejlődik”. Szerinte az útépítéshez szükséges összegre, mivel az M4-es csak autóútként épül meg „minden bizonnyal felszabadíthatók bizonyos források”, ő maga ezt az áfabevételek növelésében találta meg – bár ez utóbbi módosítását nem indokolta.  Kucsák László hasonlóképpen gondolkodott a forrásokról, és az így megtalált pénzből a XVIII. kerület képviselője 3 milliárd forinttal 5,3 milliárdra emelné a kültéri sportparkokra jutó keretet, mert a panelházas területeken ezek létesítése kiemelkedően fontos.

Adjátok nekünk!
Egyetlen olyan indítvány van, amely a költségvetés tartalékát csökkentené: az innen elvett 200 millió forintot Salacz László és Zombor Gábor kecskeméti képviselők a városban működő Katona József Színház nemzeti előadó-művészeti szervezetté nyilvánítására fordítanák. A kormánypárti képviselők viszont láthatóan beleszerettek a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai között felsorolt „egyéb vegyes kiadások” sorba, amelyben eleve több mint 8,2 milliárd forintot különítettek el. A látszólag értelmetlen költésből elvenni nem annyira fájhat, gondolhatják a honatyák, azonban az indoklásból az is kiderül, hogy a fura elnevezés az államkincstár pénzforgalmát fedezi, a kincstári átutalásokhoz kapcsolódó Giro-, Swift-, Viber- és postai díjakat, MNB-jutalékokat számolták el egyebek között ezen a címen. A keretet több mint 3 milliárd forinttal, vagyis a harmadával csökkentenék a kormánypárti képviselők.

Ezt a tételt szemelte ki például a legaktívabb módosító, Németh Szilárd volt rezsibiztos, a Fidesz alelnöke, aki hat indítvány aláírójaként szerepel. Igaz: egy javaslatot a parlamenti rendszer kimutatása szerint kétszer is beadott, ebben a Magyar Birkozó Szövetség elnöke a Központi Birkózó Akadémia létrehozására kér egymilliárd forintot. Önállóan azonban más javaslata nincs is, még Kósa Lajos frakcióvezetővel közösen indítványozzák, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kapjon 390 milliót a műholdas telefonok lehallgatásának biztosítására és 325 millió forintot a drónkészlet bővítésére. Ezenkívül a diákolimpiára 130 millió forintot vennének el hol a garanciaalap, hol pedig a „vegyes kiadások” terhére.

De nem az egykori rezsibiztos az egyetlen, akinek maga felé hajlik a keze. Lezsák Sándor a nevéhez köthető Lakitelek Népfőiskola működtetését az idén nyáron átvevő Népfőiskola Alapítvány „új, korszerű, a képzési, kutatási tevékenységek végzésére is lehetőséget biztosító” székhelyének megteremtésére 1,5 milliárd forintot különítene el – szintén a hiány növelésének árán. Szatmáry Kristóf 100 millió forintot a saját maga által vezetett BVSC támogatására javasol.

Vita az űrkutatásról
A képviselők persze általában a választókörzetükhöz tartozó beruházásokra különítenének el forrásokat, de van olyan is, aki általánosabb célok miatt írt módosító indítványt. Boldog István, Kétpó egykori polgármestere például 2,5 milliárd forintot biztosítana, hogy a kistelepülések polgármesterei 10 százalékos béremelést kaphassanak. Taploczai Gergely 20 millió forintot osztana szét a fogyatékosügyi szervezetek között, és a budapesti nemzetközi jelnyelvi konferencia megrendezésének támogatására is javasol 22 millió forintot. Pánczél Károly a Bethlen Gábor alap költségvetését emelné meg egymilliárd forinttal, hogy több jusson nemzetpolitikai támogatásokra.

Hasonlóan cselekedett a legtöbb önálló javaslatot tevő Tilki Attila, Fehérgyarmat volt polgármestere, a költségvetési bizottság alelnöke is. Ő a személyi gondozásra jutó és a speciális tanintézményekben érvényes állami normatívát emelné meg, valamint Hirt Ferenccel közösen 30 millió forintot javasol a határon túli önkéntes tűzoltói hálózat fejlesztésére. Utóbbi két tételt már hiánynövelő módosításként, ellentételezés nélkül.

Érdekes ellentét húzódik a frakción belül az űrkutatás kapcsán: Tilki képviselő innen venne el 200 millió forintot, hogy azt a roma szakkollégiumok finanszírozására fordítsák, Vas Imre viszont épp 150 millióval emelné ez utóbbi keretet, mert a pénz kizárólag az Európai Űrügynökséggel kapcsolatos befizetési kötelezettségeinket fedezi, és e nélkül nem jutna forrás a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.

Kompenzált megszorítás
De van olyan fideszes honatya, aki szerint a kormány mégiscsak megszorított egyes területeken – igaz, nem nagyon. Mindenesetre két képviselő is tett olyan javaslatot, amelynek célja az idei keret megőrzése volt, ami annyit jelent: a kabinet a keret mérséklését javasolta szerintük. Így például indítványában a kis méretű szálló por koncentrációjának csökkentésére szolgáló keret megőrzését javasolja Bartos Mónika: az ehhez szükséges 24 millió forintot az államadósság kezelésére fordított kiadásokból venné el. Font Sándor pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatását legalább az idei szinten tartaná, és ehhez javasol 70 milliós növelést, megjegyezve, hogy a keret így is kevesebb a tavalyinál 50 millióval.

A költségvetési csomaghoz beadott három módosítás is foglalkozik azonban a repterek légi forgalmi irányításával. Mint arról beszámoltunk, a kabinet a költségvetést megalapozó törvényben a Hungarocontroll feladatává tenné, hogy a „százezernél nagyobb utasforgalmú reptereken” – vagyis Debrecenben – is irányítsa a légi forgalmat. Az eredeti kormányzati szándék szerint ezt térítés ellenében tette volna meg az állami cég. Csakhogy Manninger Jenő egykori közlekedési államtitkár módosító indítványa szerint az üzemeltetőknek csak ennek előkészítését kell fedezniük, az üzemeltetés évi költségeit az adófizetők állják a javaslata szerint. Ezt a költségvetési módosításokban ő maga (aki egyébként Zala megyei választmányi elnökként érthetően lobbizhat a sármelléki reptérért) egy százmilliós kiegészítéssel fedezte volna a megfelelő soron. Ám Pósán László debreceni képviselő is beadott hasonló javaslatot, amelyben az ottani reptér esetében 1,3 milliárd forintos pluszkiadást jelent az államnak a módosítás – a pénzt a hulladékszállításra szánt forrást harmadának elvonásával teremtené elő.