Ősszel jöhet egy új élénkítőcsomag

Őszre ígért új gazdaságélénkítő csomagot Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Hírlapnak arról beszélt, hogy az iparfejlesztés különböző területein, a kis- és középvállalkozásoknál van esélye a növekedés ösztönzésének, bár nem zárta ki, hogy a csomagban adómódosítások, további adminisztráció- és bürokráciacsökkentő lépések is legyenek. Igaz, ez utóbbi azt is jelentené, hogy módosítani kell a jövő évi költségvetési és adócsomagon is, amelyet éppen ma fogadtak el végleges formájában a honatyák. Más kérdés, hogy ez nem volna egyedüli: az idei költségvetést is tavaly nyár elején fogadták el, akkor megszavazták az adóváltoztatásokat is, ám az őszi törvénykezési időszakban újabb módosítások jöttek, majd december végén csökkentették az új építésű lakások áfáját is, teljesen megváltoztatva az év gazdaságpolitikai karakterét.

Most Varga Mihály arról beszélt, hogy az őszi csomag célja az autógyártástól és az uniós forrásoktól való függés csökkentése, a gazdaság növekedési képességének erősítése, a versenyképesség javítása. Ezek az elemek nem feltétlenül részei annak a büdzsének, amelyről ma szavaz a parlament.

A jövő évi költségvetésben a kormány inkább az állami kiadások növelésére koncentrál: az idei költségvetési törvény módosításával közel 500 milliárd forinttal emelik meg az ebben az évben elköltött összeget. A jövő évi büdzsé ehhez képest is 1600 milliárd forinttal költ többet – ami a kiadásoknak csaknem a 10 százalékos emelését jelenti. Ennek az összegnek a fele az uniós pénzek gyorsabb költéséből adódik, ám a másik fele hazai forrás. A kormány a bérfejlesztésekre költ jelentősebb összeget: a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók keresetnövelése mellett számottevő tétel a fegyveres testületek és az adóhivatali dolgozók, valamint a kormányhivatali alkalmazottak életpályamodelljének továbbfejlesztése, vagyis a kormányzati szférában nekik szelektíven adott béremelés. A bérkiadások összesen több mint 300 milliárd forinttal, vagyis bő 12 százalékkal emelkednek jövőre az állami szférában (miközben az idén is két számjegyű a béremelés a területen). A kormány ezenkívül még százmilliárddal emelte meg a lakástámogatások keretét (ez a jegybank szerint kevés lesz), és két területen spórol: kevesebbet költ a kamatkiadásokra és a jóléti juttatásokra is. Utóbbiak esetében nem emelt egyetlen támogatást sem, a nyugdíjak növelése pedig a nem túl magasra, 0,9 százalékosra tervezett inflációnak felel meg, így a természetes cserélődés hatásával együtt sem kerül sokkal többe 70 milliárd forintnál.

Az adócsökkentések ehhez képest 85 milliárd forintot hagynak a lakosságnál, beleértve a baromfihús és a tojás teljes körű, valamint a tej és a vendéglátás korlátozott áfacsökkentését. Utóbbi kettő esetében a költségvetést kíméli, hogy csak szűkebb körben mérséklődik az adó: a tej esetében csak a friss árué (a dobozos termékeké nem), a vendéglátásnál pedig a menzák és a házhozszállítás van kizárva a kedvezményből. Mindezek mellett az adómérséklés jótékony hatását csökkenthetik az adóemelések: az üzemanyagok jövedéki adója 50 dollár alatti kőolajár esetén (majdhogynem biztosan tehát) emelkedik ősztől, és ezzel párhuzamosan – bár az eredetileg tervezettnél visszafogottabb ütemben – nő a dohánytermékeket terhelő elvonás is.

A nagy kérdés, miként reagálnak majd az önkormányzatok az őket érő megszorításokra: az iskolák államosítása miatt eleve kisebb támogatást ad ugyanis az állam, amivel több mint 30 milliárd forintot bukik a szféra. Ezenfelül azonban a gazdagabb településeknek új különadót is fizetniük kell (további 21 milliárdos a mínusz). A problémát itt az jelentheti, hogy nem feltétlenül azok az önkormányzatok szembesülnek majd a támogatások csökkenésével és az új adóval, amelyeknél az iskolák államosítása nagy kiadástól szabadít meg. Így lehetnek települések, amelyek kénytelenek lesznek más forrásokat keresni a kiesők pótlására: ez adóemelést jelent, amire – az idegenforgalmi adó legnagyobb kivethető összegének növelésével – az Országgyűlés meg is adta a lehetőséget.