A tartalék kétharmada elfogyott a második fél év elejére

Egyetlen kormányhatározattal több mint 30 milliárd forintot osztott el a kormány a költségvetés rendkívüli tartalékából. Ezzel a 100 milliárd forintos előirányzat 67 százalékát elköltötte a kabinet. A Nemzeti Választási Iroda 4,4 milliárd forintot kapott, ennyibe fog kerülni a kormány menekült- és EU-ellenes akciója, a kötelező betelepítési kvóta miatt szervezett népszavazás.

A Miniszterelnökség több mint 10,5 milliárdhoz jutott a tartalékból, közelebbről nem meghatározott beruházásokra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) 5,5 milliárd jutott sportlétesítmény-fejlesztésre és a Budapest Pályafejlesztési Programra. Ez az a projekt, amelyben a Magyar Labdarúgó-szövetség kezdeményezésére több mint száz fővárosi futballpálya épül vagy újul meg, hogy segítsék a budapesti amatőr és tömegsportot. Az NFM-nek jó hete van, már hétfőn is kapott 100 milliót sportlétesítmény-fejlesztésekre az Országvédelmi Alapból. Jókora summa landolt az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is, ugyanis 3 milliárd forintba kerül az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve programjainak támogatása. Emellett a tárca kapott pár száz milliót működési költségekre, illetve egyházi programok és beruházások támogatására. Mintegy 5,2 milliárd forint ment a határon túli nemzetpolitikai projekteket pénzelő Bethlen Gábor Alaphoz is. A Nemzeti Földalap pedig több mint 1 milliárd forintot kapott termőföldvásárlásra és vagyonkezelési kiadásokra.

Egy másik kormányhatározatból az is kiderül, hogy rengeteg pénzbe, 25 milliárd forintba fog kerülni az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciója 2016 és 2019 között. Az idei évre 2 milliárd esik, 2017–2018-ban 10-10 milliárdot, 2019-ben 3 milliárdot költünk az állami beruházásra a központi költségvetésből. Egy másik tollvonással azt is engedélyezte a kormány, hogy Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma az eredeti előirányzatnál 18,9 milliárd forinttal többet költsön beruházásösztönzésre.