Kőbe vésték a kamatot Matolcsyék – mással fognak operálni

Szinten tartotta a rekordalacsony, 0,9 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A Matolcsy György vezette testület két héttel azt követően tartott kamatdöntő ülést, hogy bejelentették: kiszorítják a bankok pénzének egy részét a jegybank irányadó eszközéből, a 3 hónapos betétből.

Ugyan csak augusztustól ritkulnak a tenderek, és októbertől lesz konkrét korlátja a betét hozzáférésének, de az állampapírhozamok már most történelmi mélypont közelében vannak. A bankok ugyanis 100 milliárd forintot kivettek az MNB-ből, és a pénzt az államadósság finanszírozására fordították. Az MNB azt szeretné, ha e mellett a bankok hiteleznének is a felszabaduló likviditásból, erre azonban kisebb az esély, hiszen eddig sem a pénz hiánya volt a hitelezés növelésének a korlátja.

Londoni elemzők szerint csökkenhet a kamat

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői prognózisukban hangsúlyozták, hogy az árazásokból következtethetően a piaci szereplők számolnak egy 0,10-0,15 százalékos MNB-kamatcsökkentéssel a következő két-három negyedévben. A ház szerint a makrogazdasági alapmutatók ezt ugyan nem indokolják, de ha a forint az MNB „komfortszintjén” túli szintekre erősödik, az később valóban kamatcsökkentésre késztetheti a monetáris tanácsot. (MTI)

Elemzők szerint a jegybanknak sikerülhet a terveivel összhangban két éven keresztül 0,9 százalékon tartani az alapkamatot, de nem is ez az igazán fontos, hanem az, hogy milyen nem konvencionális eszközökkel operál az MNB, amely a 3 hónapos betétre meghatározott maximális küszöbbel tudja majd terelni a likviditást.

"Az alapkamat jelentősége a következő hónapok folyamán csökken” – hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. „A limitek meghatározásával az MNB a jövőben elérheti, hogy az effektív kamatszint úgy is csökkenjen, hogy az alapkamatot nem kell vágni” – mutatott rá a közgazdász.